Dami Polancec horvát miniszterelnök-helyettes, gazdasági és munkaügyi miniszter elmondta: a korábbi részvényesi megállapodás felülvizsgálata két okból vált szükségessé. Egyrészt azért mert a horvát kormány részesedése a társaságban 50 százalék alá csökkent (44 százalékra), miközben Mol növelte részesdését, s 47 százalékos tulajdonhányadával a legnagyobb tulajdonossá vált. Márpedig a megállapodás korábbi verziója szerint ilyen esetben felül kell vizsgálni a szerződést. A másik ok, hogy lejárt a Mol-ra vonatkozó ötéves részvényeladási korlátozás. A miniszter jelezte: ezeket a kérdéseket mind felülvizsgálták, s újratárgyalták az elmúlt időszakban.

A Mol irányítja az INA-t

A részvényesi megállapodás elfogadott módosítása értelmében a Mol az INA irányító szerveibe a korábbinál több tagot delegálhat. A jövőben a magyar társaság nevezhet meg a Felügyelőbizottság kilenc tagjából ötöt, s a Mol ellenőrző befolyással bír majd az ügyvezető testületben is. A horvát kormány ugyanakkor továbbra is beleszólhat majd az INA stratégiai eszközeit érintő egyes döntésekbe, s a kabinet vétójoggal is rendelkezik, hogy biztosíthassa a nemzeti energiaellátás biztonságát.

Kiterjesztették ugyanakkor a Mol-ra vonatkozó részvényeladási korlátozást. A magyar vállalat vállalta, hogy újabb öt évig nem értékesíti a tulajdonában lévő INA papírokat (igaz ez az időtáv két évre csökkenthető, ha ezalatt nem kerül sor részvénycserére), s az eladási tilalom lejárta után a horvát kormány elővásárlási jogot élvez. Megállapodtak továbbra arról is, hogy amennyiben a Mol ellenséges felvásárlás áldozata lesz, a kormány visszavásárolhatja az INA részvényeket. A most aláírt szerződés határozatlan időre szól, és addig hatályos, amíg mindkét félnek legalább 25 százalék+1 részvény tulajdona van.

Hernádi Zsolt a Mol igazgatóságának az elnöke elmondta: a részvényesi megállapodás tipikus win-win helyzetet teremtett. A Mol tulajdonképpen megszerezte az INA irányítását (a horvát cég bekerült a magyar társaság konszolidációs körébe), s a lehetőséget arra, hogy a vállalat versenyképességét javítsa, miközben a horvát államnak biztosítékot adtak, hogy az INA jövőjét illetően semmilyen meglepetés nem éri őket. A magyar társaság közleményéből kiderül: a Mol célja, hogy operatív irányítása alatt az INA hatékonysága, profitabilitása javuljon, és kiaknázhassák a két vállalat összehangolt működéséből szármató előnyöket.

Megszabadultak a gáztól

A másik két ma aláírt szerződés legfontosabb eleme tulajdonképpen az, hogy az INA megszabadul a masszívan veszteséges gáz üzletágától. A horvát cég leválasztja gázkereskedelemmel és földalatti gáztárolással kapcsolatos tevékenységeit, s értékesíti azokat a horvát kormány tulajdonában lévő Plinacro nevű cégnek. Korábbi lapértesülések szerint a gázvezetéket üzemeltető Plinacro 514 millió kunát (azaz mintegy 91 milló dollárt) fizet az 550 millió köbméteres kapacitással rendelkező Okoli gáztárolóért, illetve az INA gázüzletágáért.

Dami Polancec jelezte: ez a megállapodás annak az új horvát energetikai stratégiának az eleme, amellyel a kabinet célja az ország minél nagyobb függetlenségének megteremtése a szektorban. Ebben a stratégiában fontos szerep jut az INA-nak is.
A gázüzletág eladása egyébként kifejezetten pozitívan érinti az INA pénzügyi teljesítményét. Hernádi Zsolt jelezte: az ügyletnek lesz pozitív hatása a horvát vállalat 2008-as és 2009-es üzleti évére is. A horvát vállalat mostantól a nem szabályozott üzletágakra tud koncentrálni, így eredményességét két dolog határozhatja meg: a világpiaci viszonyok és a vállalat hatékonysága. Az elnök kiemelte: míg korábban ez a divízió komoly kockázatokat rejtett, most nincs olyan tényező, amely az INA pénzügyi stabilitását jelenleg veszélyeztetné.

Nem lesz részvénycsere

Bár komoly előrelépésnek minősítette a ma aláírt szerződéseket mindkét fél, a korábban tervezett részvénycserét egyelőre jegelik. Dami Polancec elmondta: a horvát kormánynak 44 százalékos részesedése van, ebből egyelőre elvileg 19-et értékesíthetne, az INA privatizációjáról szóló törvény értelmében ugyanis Horvátország uniós csatlakozásáig 25 százalékot meg kell tartaniuk a társaságban. Bár a miniszterelnök-helyettes nem zárkózott el egy esetleges jövőbeli részvénycserétől, jelezte: egyelőre a piaci környezetet nem tartják megfelelőnek ehhez a lépéshez. Hernádi Zsolt hozzátette: megérti, hogy a horvát kabinet egyelőre nem szeretne megválni INA részesedésétől, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy piacról megpróbálják-e 50 százalék fölé növelni részesedésüket, nem válaszolt.

Jandó Zoltán