Klinikai laboratóriumban asszisztensként, közalkalmazottként, folyamatos munkarendben dolgozunk, ügyeleti rendszerben. Havonta 4-5-6 nap 24 órás ügyeletet látunk el, ebből 1-2 jut hétvégére, amelyből 24 óra csak ügyelet. A hétköznapi ügyeletünk reggel 8-tól délután négy óráig tart, illetve délután négytől reggel nyolcig. Tisztában vagyunk azzal, hogy a munkáltatónak kötelessége biztosítani számunkra az ügyelet utáni, az azt kompenzáló pihenőidőt, melynek ledolgoztatása indokolatlan, legalábbis ez áll a szakértő, az Adózóna egyik olvasójának adott válaszában.

Kérdéseink az alábbiak lennének:

- Az ügyelet utáni pihenőidőt (8 órát) be kell-e számítani a havi munkaidőbe vagy ezekkel a levont 8 órákkal nem lesz meg a havi 174 óra kötelező óraszámunk?
- Levonhatják-e a bérünkből, avagy jogos pihenésünk idejére ugyanúgy díjazás illet meg minket, mintha munkával töltöttük volna a napot?
 - A munkáltató által elrendelhető heti 8 óra is túlmunkának számít, pótlékvonzatával együtt? Akárcsak az önként vállalt többletmunka, a szerződés hiányától függetlenül /a munkáltató tudomásával történik a túlmunka, s szükséges és indokolt, az még rendkívüli túlmunka?
  - Pénteki és szombati ügyelet esetén jár-e plusz pihenőnap? Szombat és vasárnap amúgy is pihenő mindenkinek, otthon tölthetnénk ügyelet nélkül, tehát értelmezésem szerint eltűnik az aznapi kompenzálás. Egy amúgy is járó pihenőnap nem lehet egyben egy másért adott pihenőnap? Erről is szeretnénk biztosat tudni.
- A rendkívüli túlmunka díjazása a következő: hétköznap 150 szombat/vasárnap 200 ünnepnap 300 százalék, a hétvégén 150 százalék+pihenőnap, ünnepnapon pedig 200 százalék+pihenőnap.

Kérdéseire a választ az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. tv tartalmazza. Rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Készenlét havonta legfeljebb tíz alkalommal rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

Szeptember 1-jétől munkába álltam és elkezdtem az 5 év alatt felgyülemlett szabadságokat kivenni. Jelenleg gyesen vagyok 2011. márc. 16-áig, de a munkáltatóm csak november 11-ig szeretné kiadni szabadságomat és utána további 2 hónap végkielégítést fizetne ki nekem. Csakhogy, ha jól tudom,  március 16-áig "védelem" alatt állok. Így is kifizetheti a végkielégítésem? A főnököm azt kéri tőlem, hogy én már most aláírjam, közös megegyezéssel távozom a cégtől, de én január 11-éig nem szeretnék felmondani.

Valóban felmondási védelem alatt áll. Amennyiben ennek ellenére a munkáltató megszünteti a jogviszonyát, mielőtt munkaügyi bírósághoz fordulna, békéltetést kezdeményezhet. Amennyiben a munkáltató nem tud Önnek munkát biztosítani, a kieső időre személyi alapbérre jogosult (1992. évi XXII. tv. 154.§ (4) bekezdés).

A cikk itt folytatódik.