Alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését – állapította meg az Alkotmánybíróság kedden. A taláros testület ugyanazokra az indokokra hivatkozva döntött így, mint februárban, amikor a kormánytisztviselők indokolatlan kirúgásáról szóló törvényt meszelte el.

Az Ab szerint azért alkotmányellenes a rendelkezés, mert az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest, ennek azonban nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette.

A Fidesz nem döbbent meg

Kósa Lajos, a javaslat korábbi beterjesztője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy tudomásul veszik az Alkotmánybíróság döntését. A határozat nem érte váratlanul őket, hiszen a taláros testület korábban megsemmisítette a kormánytisztviselőket érintő hasonló szabályozást is, ez a mostani pedig annak az "unokatestvére". A fideszes képviselő szerint megkeresik az alkotmányos lehetőséget a kérdés rendezésére, ehhez azonban még megvárják az új alaptörvény elfogadását.

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt és a köztisztviselőket alkalmazó önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását - mondta Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője az Alkotmánybíróság (Ab) döntését kommentálva az MTI-nek.

Lamperth Mónika emlékeztetett arra, hogy az Ab februárban már megállapította: alkotmányellenes a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetősége. Ezt a rendelkezést akkor május végi határidővel semmisítette meg a testület. A szocialista politikus ugyanakkor - pártja korábbi véleményének megfelelően - kijelentette: a kormánynak a határozat hatályba lépéséig is tartózkodnia kell az alkotmánysértő rendelkezések alkalmazásától, így a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgásától.

Az Ab döntésével kapcsolatban az MSZP-s politikus leszögezte: a testület visszaigazolta a szocialisták érveit, miszerint jogállamban senkit sem lehet alkotmányos jogaitól megfosztani, az indoklás nélküli elbocsátás pedig sérti a munkához, a közhivatal viseléséhez, valamint az emberi méltósághoz való jogot. Azt is mondta: a kormány nem gyakorolhat "totális hatalmat" a köztisztviselők felett.

A Jobbik aggodalmai beigazolódtak

A Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság keddi döntését. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében egyebek mellett arra emlékeztet, hogy a Jobbik korábban beadványban kérte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ezen pontjának megsemmisítését.

Az ellenzéki politikus arra hívja fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a végkielégítések különadójáról szóló első indítvány és a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentéséről szóló rendelkezések után ez már a harmadik olyan törvénymódosítás, amely nem állta ki az alkotmányosság próbáját.

Kiemeli: a Fidesz és a KDNP felelősségét súlyosbítja, hogy a Jobbik már a parlamenti vita során is hangot adott alkotmányossági aggályainak, azt azonban a "kétharmados gőzhenger" akkor rendre figyelmen kívül hagyta. Bertha Szilvia szerint pártja továbbra is kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a "tisztességesen dolgozó magyar emberek ne legyenek kiszolgáltatva a hatalmi önkénynek".

Az LMP örül

Az LMP üdvözli az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntését. Szilágyi Péter, a párt országgyűlési képviselője kedden az MTI-nek elmondta: az Ab döntése arra figyelmezteti a Fideszt, hogy a készülő új alaptörvény ellenére sem vonhatja ki magát a jelenlegi alkotmány hatálya alól. A politikus szerint az Alkotmánybíróság olyan állításokkal támasztotta alá egyhangúlag hozott határozatát, amelyeket az LMP is hangsúlyozott a jogszabály elfogadása előtti vitában. Hozzátette: azt várják a kormánypártoktól, hogy a jövőben tartózkodjanak az alkotmányellenesnek minősített elbocsátási forma alkalmazásától, illetve dolgozzanak ki egy megfelelő eszközt az így elbocsátott dolgozók kárpótlására.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság keddi döntése. A kisebbik kormánypárt az MTI-vel azt közölte, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.