A magyar kisvállalkozások idén újra pályázhatnak technológiafejlesztési támogatásokra. Nem kell árbevétel növekedést vállalniuk, ehelyett vagy a személyi jellegű ráfordításaikat kell növelniük legalább 5 százalékkal a bázisévhez képest, vagy a létszám megőrzése mellett a támogatási összeg 5 százalékával kell emelni a személyi jellegű ráfordításaikat a fenntartási időszakban.

A következő három éves keret 70,28 milliárd forint, ami jóval  kevesebb a korábbi években elnyerhető, akár a 80 milliárdot is meghaladó, támogatásoknál.
Ugyanakkor  az Új Széchenyi Terv keretében olyan forrásokhoz juthatnak a cégek, amelyekhez idáig csak nagyvállalatok férhettek hozzá – mutatott rá Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.

Az ÚSzT vállalkozásfejlesztést célzó támogatásainak keretösszegei a 2011-2013 között (milliárd forint)

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Ilyen például a korábban kifejezetten multinacionális cégek számára kiírt GOP 2.1.3, amely ettől az évtől kissé át alakult. Az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) keretében pályázó legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások által igénybe vehető támogatás egyrészt beruházásra, másrészt az ehhez kapcsolódóan teremtett munkahelyek első 18 hónapjára esedékes alapbér és járulékainak finanszírozására használható fel. A támogatás összegének minimuma 100 millió forint, maximuma 1 milliárd forint.

Bár az Új Széchenyi Terv keretében a kkv-k támogatása érezhetően nagyobb, a nagyvállalatoknak is tartogat pályázati lehetőségeket az Új Széchenyi Terv – mondta a hvg.hu-nak Ilosvai Péter, a GOP  kiírásaira is sikerrel pályázó IT Services Hungary informatikai szolgáltató központ ügyvezető igazgatója. A vállalat az ügyvezető tájékoztatása szerint összesen 6 pályázatot nyújtott be az elmúlt négy évben, a Magyar Állam finanszírozásában létrejött Egyedi Kormánydöntésű Támogatásra és az ehhez tartozó fejlesztési adókedvezményre, másrészt a 2007-2013 közötti időszakra szóló uniós forrásokból finanszírozott projektekre, fejlesztésekre. Kutatás fejlesztési projektek támogatására, munkahelyteremtéshez, illetve munkavállalói képzéséhez majd 3 milliárd forint támogatást nyert a cég.

A 150 munkatárssal induló, ma már 2400 fős vállalatot vezető Ilosvai Péter szerint a sikeres pályázat titka, amelyet a kis- és középvállalkozásoknak is érdemes megfogadniuk:

1. A magas hozzáadott értékű szolgáltatásokban van a jövő, ezért a cégeknek érdemes innovációba befektetniük.
2. Növelni kell az exportból származó bevételeiket. A magyarországi vállalkozásoknak is a nemzetközi, illetve regionális felvevőpiacra célszerű gyártaniuk, szolgáltatniuk.
3. Ügyelniük kell, hogy maximálisan kihasználják a támogatási lehetőségeket, a munkatársakat pedig a legmodernebb elvárások szerint képezzék .

Mind a kkv-pályázatokban, mind a nagyvállalatoknál nagyobb hangsúlyt kapott a munkahelyek megtartásának kérdése, ez tükröződik a teljesítendő feltételek megváltoztatásában – emelte ki Szakáll Gábor, a Start Zrt. pályázati kezességvállali üzletágának igazgatója. A technológiafejlesztési támogatásoknál a korábbi, akár 70 százalékot is elérő támogatásintenzitás jelentősen csökken, csak mikrovállalkozások számára érhető el a 40 százalékos arány, leggyakrabban 30-35 százalékos támogatásintenzitást határoznak meg a kiírások.

Jelentős újítás az eddigi kiírásokhoz képest, hogy előleg csak munkahelyi képzések és a vállalati együttműködést támogató pályázatok esetében jár automatikusan a kedvezményezetteknek. Az előleg a támogatás összegének legfeljebb 25 százaléka lehet. A B jelű technológiafejlesztési pályázatok és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2.1.3. számú pályázat esetében ugyan szintén van lehetőség a maximum 25 százalékos előleget igényleni, azonban ehhez csak indokolt esetben, és csak a szükséges legkisebb összegben lehet hozzájutni. Az Új Széchenyi Tervben nemcsak szigorúbb szabályok vonatkoznak az előleg lehívására, de a lehívható előleg is jelentősen csökkent, mutat rá a pályázatírással és projekt menedzsmenttel foglalkozó Reorg-Consult Kft. ügyvezetője, Antal Ferenc .

Az Új Széchenyi Terv bemutatóján. Már nincsenek titkok, casak buktatók vannak

Horváth Szabolcs

A pályázó kkv-knak éppen ezért célszerű felkészülniük arra, hogy nem csak a pályázatban szerepelő kötelező önrészt tudják biztosítani. A legtöbb esetben arról is gondoskodniuk kell, hogy a pályázatban elnyert összeget is elő tudják finanszírozni addig, amíg azt át nem utalják nekik. A támogatási összeg lehívásához a pályázónak kötelező biztosítékot nyújtania arra az esetre, ha nem vagy nem az előírásoknak megfelelően teljesíti a kiírásban vállalt kötelezettségeket. Ez esetben ugyanis a támogatás összegét – részben, vagy egészben – vissza kell fizetnie – figyelmeztetett Antal Ferenc. Egy felelősen gondolkodó pályázónak – a legtöbb tanácsadó szerint – már a pályázati anyag benyújtásakor látnia kell, milyen biztosítékot nyújt a támogatáshoz, illetve miből fedezi a projektet addig, amíg az elnyert forrás kifizetésére vár. De a pénzügyi fedezetről a projekt fenntartási időszakában is gondoskodnia kell a cégnek.

Az egyes pályázatokban megszerezhető támogatások minimális és maximális összegei (millió forint), és a megszerezhető támogatások maximális aránya (százalék)

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Amennyiben mondjuk egy cég 50 millió forintos támogatásra pályázik, melynek a támogatási intenzitása 50 százalékos, akkor ahhoz, hogy pályázni tudjon,  25 millió forintos önrésze kell, hogy legyen. A 25 millió forint támogatásra pedig ugyanekkora értékű biztosítékkal (tárgyi eszköz, készfizető kezesség, bankgarancia) kell rendelkeznie. Amennyiben a pályázónak nincs megfelelő tárgyi fedezete (pl.: ingatlan, gyártósorok), úgy ez a biztosíték megvásárolható – az Állami Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-től vagy a Start tőkegarancia Zrt.-től – készfizető kezességvállalás formájában, vagy akár a kereskedelmi bankoktól, bankgaranciaként.

Előlegként legfeljebb a támogatás, vagyis a másik 25 millió forint 25 százalékát, azaz 6,25 millió forintot hívhat le. De érdemes úgy számolnia, hogy a maradék 18,75 millió forint támogatásra jobb, ha van saját forrása addig, amíg a támogatást kifizeti az állam. A projekt megvalósítása után a következő megpróbáltatás a cég számára a projektfenntartási vizsgálat. Ennek során a pályázónak bizonyítania kell, hogy valóban betartja-e azokat a munkahely-fenntartási vállalásait, amelyek segítségével az EU-s támogatást elnyerte. Amennyiben a  pályázat leadásakor vállalta a létszámbővítést és, hogy hátrányos helyzetűeket alkalmaz, a támogatás lehívásakor ezekről a mutatókról nyilatkoznia kell az úgynevezett projekt előrehaladási jelentésben (PEJ). A projektfenntartási vizsgálat során pedig azt ellenőrzik, hogy a jelentésben foglaltak megvalósultak-e. A helyszínen átnézik a cég munkaügyi kartonjait, a munkaszerződéseket és ellenőrzik a bér- és járulékutalási bizonylatokat.