Az adósságválság kezdete – 2010 – óta két görög napilap, az Apogevmatini és a To Vima szűnt meg, az Eleftherotüpia című baloldali újság és az Alter kereskedelmi televízió pedig a csőd szélén áll. A Poesy újságíró szakszervezet, amelynek az adatai szerint "4000 elbocsátás" történt az ágazatban, bírálja a munkavállalókra nehezedő "nyomásgyakorlást", amelynek célja, hogy akár harminc százalékos bércsökkentés érdekében újra tárgyalják a munkaszerződéseket.

A közmédiában a Net televízió három csatornájánál, valamint a tavaly több támogatást nélkülözni kénytelen Ana (félhivatalos) hírügynökségnél a közszférához hasonlóan több mint 25 százalékkal csökkentek a bérek, és létszámcsökkentést is végrehajtottak. A nagyszámú média – az alig 11 millió lakosra mintegy tíz tv-csatorna, tizenötnél több általános folyóirat és havilapok tucatjai jutnak – valósággal virágzott 1990 óta. Különösen érvényes ez a politikai pártok támogatását, a hitelbőséget és a szabályozás hiányát kihasználó audiovizuális médiára.

A magántőke megjelenésével az audiovizuális médiában dereguláció érvényesült, ugyanúgy, mint Spanyolországban vagy Portugáliában - mondta Manolisz Hairetakisz, az Athéni Egyetem média oktatója. "A politikai rendszer nem akarta a médiát szabályozni, az audiovizuális média területén az engedélyek továbbra is ideiglenesek, az állami reklámengedélyek kritériumai pedig homályosak" – emlékeztetett.

Dimitrisz Trimisz, az athéni újságíró szakszervezet elnöke szerint "a médiaválság már az adósságválság előtt elkezdődött, abban az időszakban, amikor a növekedésük nemcsak a profitot szolgálta, hanem a gazdasági és politikai elit érdekeit is". "A munkáltatók már nem ruháznak be, a bankhitelek, amelyekből egyesek részesültek, egyéni számlákra kerültek, a politikai, illetve a bankrendszer már nem tudja finanszírozni a médiát. Ez okozza a fuldoklást, amely a szakmában tömegmészárláshoz és a tájékoztatási jog sérüléséhez vezetett" – tette hozzá Trimisz, az Eleftherotüpia egykori újságírója.

Pantelisz Kapszisz kormányszóvivő, a Lambrakisz sajtókonszern hajdani hírigazgatója nyilvánosan beismerte, hogy "az ágazat nagy változásokon megy keresztül". "Évek óta görgetjük magunk előtt a problémákat, ezért nyilvánvalóan nem az újságírók, hanem az egész politikai és médiarendszer a felelős" – mondta nemrégiben a "9" nevű athéni kereskedelmi rádiónak. 2011-ben a fő médiakonszernek veszteségei elérték a 107,7 millió eurót, míg az újságeladások 9-20 százalék közötti mértékben csökkentek a 2010-ben tapasztalt 25-30 százalékos visszaesés után.

Hairetakisz nem válogatja meg a szavait: "A média közvetlenül a hatalom ellenőrzése alatt áll. Sütögették a maguk kis pecsenyéjét, de a gazdasági összeomlás után, a kereslet 2011. évi 10 százalékos zuhanása és a reklámbevételek csökkenése után nyilvánvaló a probléma".

Az Alter csatorna helyiségeit a bérüket fél éve hiába követelő alkalmazottak foglalják el, az Eleftherotüpia újságírói minden héten összegyűlnek, hogy öt hónapos bérhátralékuk kifizetését követeljék. Az újságírók ugyanakkor nehezen mozgósíthatók, az ágazatban fizetett alacsony bérek miatt számos újságíró kénytelen másodállást vállalni, vagy a sajtószolgálatokban kamatoztatni képességeit. "Az ország népe és gazdasága már nem képes több tucatnyi, állami reklámmal vagy más eszközökkel finanszírozott veszteséges médiát eltartani" – hangsúlyozta Pantelisz Kapszisz. Informatikai szakszóval élve, Hairetakisz úgy vélte, hogy "csak a politikai rendszer 'újraindítása' után lehetséges megoldás".