Arról már rég megszülettek a kimutatások, hogy a szereplőknek nincs tartalékuk, egyik hónapról a másikra élnek (még néhány multi is), és az olyan ünnepek, mint a húsvét, legfeljebb a forgalmuk bázishoz képest számított szinten tartására elegendő, növekedésre már nem – írja a Napi Gazdaság Online. Emellett most az is kiderült, hogy a fogyasztási hajlandóságban sincs puffer. Annyira visszafogott a háztartások (nagyjából 60 százalékának) vásárlási hajlandósága, hogy az "alulfogyasztók" miatti forgalomkiesést nem kompenzálják azok, akik a szükségletük szerint vagy felette költenek.

A sérülékeny forgalmat ugyanakkor a tehetősebbek menthetik meg, illetve az ő vásárlási hajlandóságuk képes kitörési pontokra mutatni a piacon. Vagyis a stabil munkahelyi háttérrel rendelkező, valamivel az átlag felett kereső háztartások ruházkodási vagy tartósfogyasztásicikk-vásárlási szokásai teszik jelen pillanatban igazán kiszámíthatatlanná a forgalmat.

Az élelmiszer-eladás konstans, nem mutat nagyobb kilengéseket. A kereskedelmi forgalom egésze az iparcikkek eladásától függ, ebben az árufőcsoportban ugyanis jelentős növekedések és csökkenések is előfordulnak, erősen befolyásolva az egész piac értékét. Az üzemanyag hasonló terület, közvetve és közvetlenül is befolyásoló tényező. Ha olcsóbb lesz, több pénz marad az élelmiszer- és nem élelmiszer jellegű termékek vásárlására. Idővel pedig az üzemanyag-fogyasztás növekedése erősítheti a teljes forgalmat.

Nagy kérdés még a megtakarítások év végi felhasználása, illetve a devizahiteleseket mentő árfolyamgát hatása − mindkettő meghatározhatatlan irányba terelheti a kiskereskedelmi forgalmat. Az éves adatok alakulásában komoly szerepet játszhat még a feketepiacon keletkező és a korrupciós jövedelmek alakulása is. Ezek jelentős részét nem mossák tisztára, a leinformálhatóság miatt nem kerül a pénz bankszámlákra, a fekete csatornák legvégén a pénzt jellemzően fogyasztásra, luxusszolgáltatásokra költik.