Az Európai Bizottság nemrég közzétett jelentésében az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapította meg, hogy tízből kettő esetében romlott a magyarországi helyzet, míg nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, igaz, egy kivételével ez utóbbiak tekintetében is elmarad Magyarország az uniós átlagtól.  

A kisvállalkozói intézkedéscsomag mutatói azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások környezete messze nem ideális a fejlődésre, a költségvetési helyzet rövid távú javítása érdekében tett intézkedések azonban nagy valószínűséggel még inkább a  vállalkozások és ezáltal a gazdasági növekedés beindulása ellen hatnak. „A lakosságra kirótt újabb terhek a lakossági fogyasztás növekedését gátolják. A vállalkozói terhek növelése még inkább visszafogja a beruházásokat, fejlesztéseket. A kormányzati beruházások leállítása, illetve a közalkalmazotti állomány csökkentése pedig a közösségi szolgáltatások minőségét ronthatja, valamint szintén csökkenti a beruházások volumenét, tovább rontva az építőipar évek óta tartó hanyatlását.

Az EU Bizottság jelzésére tett lépésként bejelentett legújabb költségvetési kiigazító programból úgy tűnik, a kormány jelenleg a bankokra kívánja helyezni az újabb terhek nagyobb hányadát. Ez azonban a bankok hitelezési képességének és készségének további romlását vonja maga után, ami akadálya lehet a vállalkozások beruházásainak, azaz a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésének” – mondta Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„A fentiek ismeretében tehát nagy esély van arra, hogy tovább csökken lemaradásunk a régióban, és felzárkózásunk az uniós átlaghoz is tovább csúszik. A megoldás kulcsa ebben a helyzetben az EU Bizottság kkv jelentésében szereplő egyik fő gondolat lehet, mely szerint a kkv-kban rejlik a lehetőség, hogy beindítsák a növekedést Európában, hiszen Magyarországra ez talán még inkább igaz” – mondta a szakértő. A GfK által készített K&H kkv bizalmi index, és azon belül az aktuális gazdaságpolitika megítélésének alakulása jól jelzi, hogy a kkv szektor messze nem érzi elégségesnek a kormányzatok ez irányú lépéseit. A pozitív kommunikáció ellenére a bizalmi index 2005. év végétől mostanáig egyetlenegy alkalommal volt a pozitív (optimista) tartományban a 2009. évi folyamatos emelkedés után: 2010. év első felében, a válságkezelő kormány működésének végén, a választások idején.