„A startup a hazai gazdasági életben 2011 előtt jellemzően alig ismert fogalom volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem voltak ilyen vállalkozások itthon, csak sok esetben még a közvetlen környezet sem tudta, hogy éppen klasszikus startupperekkel lépnek kapcsolatba” – magyarázza Bor Gergely, a debreceni ökoszisztéma első számú szervezője, aki civilben a Corvex Zrt. mobilüzletág-vezetőjeként dolgozik. Manapság ugyan már nem ez a helyzet – Budapestet több helyen is Európa egyik elismert startup-városaként emlegetik a szakemberek – de tény, vidéken többnyire még mindig ismeretlen mind maga a fogalom, mind az ahhoz kötődő megvalósítási keretek. Ezen viszont az ökoszisztéma tudatos építésével lehet, és kell is segíteni.

És hogy mik ezek a bűvös szavak? Jószerével minden olyan induló vállalkozást startupnak tekinthetünk, amely olyan új terméket vagy szolgáltatást vezet be a piacra, amivel a vállalkozás nagyon gyorsan elképesztően magas jövedelmezőséget érhet el. Hatalmas növekedési potenciál áll szemben kezdeti alacsony tőkeigénnyel. Az információtechnológia egy olyan szektor, amely termeli magából a startupokat, de elsősorban a tudásintenzív háttér és a magas hozzáadott érték a fontos. 

A kulcsszavak: kreativitás, értékteremtés, tudás és fejlesztés – ahogyan azt a világ manapság talán legismertebb startupjai, a Google, a Skype és a Facebook esetében is látni lehetett. Az ökoszisztéma pedig ezzel kapcsolatosan azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek a szimbiózisa egy adott földrajzi, társadalmi közegben mennyire inspiráló, és milyen gyümölcsöző együttműködéseket hozhat létre.

Az ötlet nem elég

A látszat ellenére egy startup sikere talán legkevésbé az ötleten múlik. „Nem láttam még az ötleten elbukni egyetlen startupot sem, minden máson viszont már igen. Sok esetben inkább a munka hiányzik a dolog mögül, pedig ha az ember akar valamit a projektjétől, akkor le kell ülni, és csinálni, nincs mese”  – vallja Bor Gergely. A munka persze jórészt motiváció kérdése is. Fenntartani a motivációt pedig jóval könnyebb úgy, hogy vannak az ember mellett társak: például olyanok, akik korábban már szembesültek a tipikus problémákkal, sőt, van elképzelésük ezek megoldására is. Erre jelenthet megoldást a hálózatosodás és egy jó ökoszisztéma, de azzal tisztában kell lenni, hogy Magyarország nem a Szilícium-völgy, az ott működő és virágzó módszerek nem feltétlenül hoznak azonnali és látható eredményeket idehaza is.

Bor Gergely

Sós Tibor

Debrecenben  az utóbbi két évben elindult folyamat eredményeképp ma már szép számmal formálódnak startupok a városban, ami még úgy is bíztató, hogy Bor Gergely szerint, jó, ha minden ötödik-tizedik vállalkozásból, amelybe 200 millió forint körüli kockázati tőkét betoltak, sül ki egy sikeres exit, azaz ennyien hozzák vissza a befektetett pénzt.  Bor egyike azoknak, akik a DebTech meetupot szervezik, ebben rendszeresen működik startup-szekció a különböző technológiai témájú előadások mellett. Az erős ötletekkel és komoly elhatározással rendelkező vállalkozók a Debreceni Startup Klubban és az ONIK-egyesület rendezvényein is találkozhatnak egymással. Az ökoszisztéma tehát formálódik, ami abból a szempontból is fontos, hogy a startupos közeg így végre Debrecenben is kezd komolyan vehető, sikerrel kecsegtető projekteket közvetíteni a befektetők felé.

Arra is van persze példa, hogy egy startup helyi ökoszisztéma nélkül ér el kiugró sikert – ráadásul nem is kell érte a fővárosig menni. A 2001-ben Hamza Péter által elindított Stock.xchng a világ legnagyobb stockfotóközösségévé nőtte ki magát azoknak az amatőrfotósoknak köszönhetően, akik képeik megosztására ezt az adatbázist választották. A vállalkozás a digitális fényképezés elterjedésével olyannyira sikeres lett, hogy az ingyenes online fotótár alapjain 2005-ben elindult a jobb minőségű képeket kínáló, de fizetős Stockxpert – amit aztán Hamza és üzlettársa, Pfaff András a gyors felfutás után fokozatosan adott át külföldi tulajdonba. Csak becsülni lehet, hogy a startupon összesen mennyit kerestek az ötletgazdák, de tény, 2009-re a vállalkozás egymilliárd forint körüli összegért teljes egészében a világ legnagyobb nemzetközi képügynöksége, a Getty Images tulajdonába került.

Újabb stockfotócégbe fektettek

„2001-ben indultunk, akkor még szinte maga a net is újdonságnak számított, startup-ökoszisztémákról pedig nem is lehetett hallani” – meséli Hamza Péter, majd kitér arra is, mi lehet egy ilyen projekt legnagyobb buktatója. „Az a legnehezebb, hogy olyan dolgokban kell dönteni, amelyekben az embernek nincs tapasztalata. Sőt, senki másnak sincs, úgyhogy segítség sem jöhet szóba, arról nem is beszélve, hogy kezdőként olyan tárgyalásokat kell lebonyolítania az embernek, melyek egy dörzsölt profinak sem mennének egyszerűen.” Hamza is úgy véli, egy kezdő startup sorsa sokszor a motiváción és a munkamorálon dől el, hisz nem egyszerű a nehéz időkben is kitartani – rengeteg olyan pillanat van, amikor az ember legszívesebben abbahagyná, sőt olyan pontok is eljöhetnek, amikor anyagilag is kifizetődőbbnek látszik a gyors visszavonulás.

„Nekünk első alkalommal nem volt szükségünk tőkére, mert a stock.xchng-et tulajdonképpen hobbiból üzemeltettem az egyetem mellett. Amikor teljes munkaidős elfoglaltsággá vált, reklámbevételekkel fedeztük a költségeket. Az oldal fizetős változata, a Stockxpert pedig már a kezdetektől fogva masszívan nyereséges volt a stock.xchng hatalmas potenciális vásárlóbázisa miatt.”

Hamza és üzlettársai az exit óta újabb startup-projektbe vágták a fejszéjüket: a stock.xchng példáján induló Stockfresh egy olyan szolgáltatás, ahol kreatív célokra lehet fotókat és vektorgrafikákat vásárolni elérhető áron, és nem utolsó sorban egyszerűen. A Stockfresh emellett társadalmi missziót is teljesít: a fotósoknak a lehető legtöbbet igyekszik fizetni az eladott képek után. Jelenleg 2,2 millió képük van mintegy 3000 alkotótól, és az állomány folyamatosan bővül – igaz, a korábbiakhoz képest jelentős különbség, hogy a Stockfresh egy telített piacra próbál betörni. Hamzáék – bár elgondolkodtak külső befektetők bevonásán – egyelőre a saját pénzüket kockáztatják, sőt, a közeljövőben is szeretnének függetlenek maradni.

Városnézés – baráti tanácsra?

Nem az övék azonban az egyetlen debreceni startup. Bár erősen induló fázisban jár, mindenképp említésre érdemes a NetMami nevet viselő szoftver, amely az interneten fellelhető +18-as tartalmak újfajta megközelítésű szűrését ajánlja – elsősorban gyermeket nevelő felhasználók figyelmébe. A Tóth László és Mezei Péter nevéhez fűződő projekt mellett Bor Gergely is startup szellemiségű projektet igyekszik megvalósítani, igaz, ő nem a szó klasszikus értelmében, hanem egy IT-cég keretein belül.

Hagyományosabb értelemben vett startup lehet a Zajdó Csaba által fémjelzett Social Sightseeing, de erről egyelőre kevés információ látott napvilágot. A projekt a Facebook-oldalán csak annyit árul el magáról, hogy feltehetően világjáróknak szól, különleges helyek felfedezését ajánlja ugyanis barátságos arcokkal, a hivatalos honlapon pedig jelentkezni lehet a leendő szolgáltatás kipróbálására. (Zajdó a debreceni Webshop Experts Kft. ügyvezetője, amely 300 egyedi webáruházat épített, és ügyfelei több mint 500-at raktak össze a cég által fejlesztett ShopRenterben, ezzel a kft. az ország legnagyobb webshop-fejlesztője – szerk.)

hvg.hu

A startupok felfutásához azonban nemcsak fejlett ökoszisztéma és befektetésre váró tőke, de inspiráló hátteret jelentő felsőoktatás is szükséges. Juhász István, a Debrecen Egyetem Informatikai Karának adjunktusa és a helyi startup-szféra lelkes támogatója amondó, az egyetemeknek alapvetően népszerűsítő szerepet kellene ellátniuk, de nem elképzelhetetlen ennél szorosabb kapcsolat sem.

„Elsősorban a népszerűsítésre kell törekednünk, arra, hogy informáljuk a diákokat, és fórumot adjunk a startupos próbálkozásoknak. Hosszabb távon elképzelhetőnek tartom viszont azt is, hogy az egyetem valamilyen módon (szakmailag, infrastruktúrával, tanácsadással, netán ösztöndíjakkal) segítse az indulásnál a projekteket. Persze ennek keretében elvárhatna esetleg TDK (Országos Tudományos Diákköri Konferencia) megjelenést, vagy valamilyen más hallgatói teljesítményt cserébe.” Juhász szerint Debrecen jó úton jár, amit csak erősít, hogy a városban kifejezetten erős az informatikai képzés.

„Van néhány nemrég végzett, huszonéves tanítványom, akiknek megvannak az ötletei, és már csak egy kis bátorítás, némi módszertani segítség hiányzik nekik. A képzés, úgy gondolom, ebből a szempontból jó, az ötletek megszületnek, ezeken túl pedig már úgyis az eltökéltségen, a vállalkozó kedven, no és a pénzen múlik a dolog” – magyarázza az adjunktus.

Hamza Péter szerint a már megvalósult példák népszerűsítésében is segíthetne az egyetem, hiszen a sikertörténetek bemutatása rendkívül jó motivációs tényező. Egy jó startupnak szerinte elsősorban megoldást kell adnia valamilyen problémára – akár egy forradalmian új ötlettel, akár egy már meglévő szolgáltatás hatékonyabbá tételével. „Forradalmian új ötlettel persze nagyon nehéz manapság előállni, de szerencsére nem kell teljesen új dolgokat kitalálni ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, elég csak a régieket jobban csinálni" – állítja Hamza Péter.