A keleti nyitás egyik fontos pillére, hogy Magyarország megtartsa és lehetőség szerint meg is erősítse a nyugat-balkáni befektetői, beruházói pozícióit - mondta Szijjártó Péter a magyar-albán gazdasági vegyes bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Ennek eléréséhez Albániával a jelenleginél is szorosabbra kell fűzni a gazdasági együttműködést, amelynek kulcsterülete az energetika - mondta. 

Florjon Mima szerint az albán kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a befektetők tevékenységét, hozzájáruljon sikerükhöz. Szijjártó Péter - aki már kedden is tárgyalt albán kollégájával - az energetikai együttműködés kapcsán kifejtette: magyar cégek egyre több sikert érnek el az energetika területén a Nyugat-Balkánon.

A Magyar Villamos Művek (MVM) Macedóniában pályázott a Macedónia-Bulgária áramátviteli rendszer kilenc transzformátorállomásának fejlesztésére, és az eredmények szerint az MVM adta be a legjobb árat tartalmazó pályázatot. A kormány szeretné, ha az MVM hasonlóan sikeres tevékenységet és terjeszkedést folytathatna Albániában is - jelezte az államtitkár.

Hozzátette, az MVM piaci szerepvállalása és sikere a térségben a keleti nyitás politikájának egyik legfontosabb tényezője, ezért a tárgyalások során megállapodtak, a magyar kormány konzultációkat kezd azért, hogy az albán-koszovói, valamint az albán-macedón áramrendszerek összeköttetésére szolgáló kivitelezési munkákban az MVM részt tudjon venni.

Elmondta azt is, hogy tárgyalnak az albán villamosenergia rendszer felújítására vonatkozó más tendereken való magyar vállalati részvételről is. 

Szijjártó Péter arról is megállapodott Florjan Mimával, hogy a Mol albániai együttműködésének kiterjesztéséről kezdenek tárgyalásokat, főként mert az albán miniszter tájékoztatása szerint küszöbön áll az albán olajipari vállalat privatizációja. 

A magyar vállalatok és Magyarország szeretné növelni az Albániába irányuló szarvasmarha és tej exportját is, ezt megkönnyíti az albán kormány azon döntése, hogy az élelmiszeripari importot terhelő adóterhek egy részét eltörölték az országban - fejtette ki Szijjártó Péter.

A külügyi és külgazdasági államtitkár elmondta: a magyar víz- és környezetipari cégek elismertsége komoly lehetőségeket jelent a Nyugat-Balkánon, így az Albániában hamarosan kiírandó tíz víztisztítási projektben való részvételről a magyar vízipari klaszter és a kormány tárgyalásokat kezd Albániában. 

Magyarország komoly vasúti fejlesztések előtt áll, a kormány jelenleg tárgyal a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról, és egy Budapestet elkerülő, vasúti teherszállítást megkönnyítő vasútvonal megépítése is elkezdődhet. "Mi ezekről a fejlesztésekről regionális keretekben gondolkozunk, ezért megállapodtunk abban is, hogy az albán vasúthálózat modernizálásáról és az abban való magyar részvételről a két nemzeti vasúttársaság vezetője egyeztetéseket kezd" - mondta Szijjártó Péter. 

Egyben kifejezte elismerését Sali Berisha albán miniszterelnök és kormánya előtt Albánia európai integrációs folyamatának előrevitelében. Florjon Mima a sajtótájékoztatón kiemelte: az Orbán kormány hozzájárult az albániai ügyek előreviteléhez, különös tekintettel az ország útján a NATO és az Európai Közösség felé.

Jelezte, szívesen látnak minden magyar befektetőt Albániában az energetika, a mezőgazdaság, a turizmus és a vízgazdálkodás területén, de más téren is. A sajtótájékoztató keretében együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Albán Befektetési Ügynökség, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Albán Kereskedelmi és Iparkamara között.