Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Hiába kedveltek azonban a zöldségek és a gyümölcsök, az elmúlt évek nehezebb körülményei ezeket a kategóriákat sem kímélték. A 2013 márciusával végződő 12 hónapos időszakot az előző év azonos időszakával összehasonlítva mind zöldségből, mind gyümölcsből kevesebbet vásároltak a magyar háztartások. Gyümölcsből 10 százalékkal, zöldségből 6 százalékkal fogyott kevesebb. A vásárlói bázis nem csökkent ugyanakkor, azaz a háztartások változatlan köre vásárolja e kategóriákat még ha kevesebb alkalommal, illetve egy-egy alkalommal kisebb mennyiséget vásárolva is. Mindez azt jelenti, hogy a vásárlási intenzitás, azaz az egy háztartás által megvásárolt éves összmennyiség esett vissza – a gyümölcs esetén 83 kilogrammról 73 kilogrammra, zöldségből pedig 161 kilogrammról 146 kilogrammra csökkent le az egy család által egy évben megvett teljes mennyiség.
Összesen mintegy 36 ezer tonnával kevesebb gyümölcsöt vásároltak a háztartások 2012 áprilisa és 2013 márciusa között eltelt időszakban és a legnagyobb veszteséget a banán és a barack szenvedte el – előbbiből közel 15 ezer tonnával, utóbbiból pedig 9 ezer tonnával fogyott kevesebb, mint az előző egyéves időszakban. Zöldségből is jelentősen, közel 40 ezer tonnával csökkent a megvásárolt mennyiség, és legnagyobb mértékben a paradicsom, a paprika és a káposzta sínylette meg a visszaesést.
| Népszerűbb a sajtoknál és a sertéshúsnál is |
A legkedveltebb élelmiszerek közé tartozik a zöldség és a gyümölcs: a napi fogyasztási cikkek piacán a negyedik legnagyobb kategória a friss húst, a feldolgozott húskészítményeket és a pékárut követően. A háztartások teljes éves élelmiszer-kiadásainak közel 8-10 százalékát adja a két kategória együttesen, annak ellenére, hogy az utóbbi egy évben némi visszaesés tapasztalható a zöldség- és gyümölcspiacon mind mennyiségben, mind pedig értékben. A kategória teljes, közel egymillió tonnás forgalmának nagyobb, kétharmados részét adja a zöldség, és ugyanez az arány az értékben mért forgalom esetében is. Kedveltségüket mi sem jelzi jobban, mint hogy a magyarok saját bevallása szerint a tíz legszívesebben fogyasztott élelmiszer között szerepel mind a zöldség, mind pedig a gyümölcs megelőzve a sajtokat, tésztaféléket, szárazárut és a sertéshúst. |
A háztartások átlagosan másfél hetente vásárolnak gyümölcsöt, és egy-egy alkalommal közel 2 kilogramm kerül a kosárba. A gyümölcsfogyasztást két hagyományosan Magyarországon is jó minőségben termelhető gyümölcs – az alma és a dinnye – uralja: a megvásárolt mennyiség 23-23 százalékát adja ez a két gyümölcs. Leggyakrabban, gyakorlatilag havi rendszerességgel almát vásárolnak a fogyasztók, de banánból is legalább évente 10 alkalommal kerül a bevásárlókosárba. Népszerűek továbbá a citrusfélék, így a mandarin, citrom és a narancs.
A háztartások átlagosan 5-6 naponta vásárolnak zöldséget, egy-egy alkalommal 2,4 kilogrammnyit. A zöldségfélék közül jelentős fölénnyel első helyen áll a burgonya. Az év során vásárolt összmennyiség egyharmadát adja, és bár kevesebb háztartás vásárolja és ritkábban is, mint a szintén a legkedveltebb zöldségfélék közé tartozó paradicsomot vagy paprikát, azonban egy vásárló háztartás kosarába átlagosan négyszer akkora mennyiség kerül krumpliból (közel 70 kg) az év során, mint a többi zöldségféléből.
Ugyan a legtöbb hazai háztartás vásárlója a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg vásárlásaik mennyiségében. A friss zöldségek és gyümölcsök teljes megvásárolt mennyiségének a fele a vásárlóknak egy csupán alig 20 százalékos szegmenséhez kerül. Ők részesítik előnyben a hagyományos piacokat, a zöldségeseket és a kistermelőktől beszerezhető termékeket. A nagyobb mennyiséget vásárló háztartások elsősorban a nagyobb városokban, Budapesten élők, akiknek nincs, vagy legalábbis jóval kevesebb lehetősége van saját kiskert, veteményeskert kialakítására, valamint a közepes, magasabb jövedelmű háztartások.
Ezzel szemben a hazai háztartások nagyobb része – majd 60 százaléka – kisebb mennyiséget vásárol csak, ők összesen csak a teljes megvásárolt mennyiség egyötödét adják. Ez a nagyszámú hazai háztartás leginkább a déligyümölcsöket, valamint a napi étkezéshez szükséges zöldségeket (paprikát, paradicsomot, uborkát, sárgarépát) részesíti előnyben, és a hagyományos beszerzési helyekkel szemben inkább hipermarketekben, szupermarketekben és diszkontokban veszi meg a termékeket. Ők főként a fiatalabb, illetve a falvakban, kisebb településeken élő háztartások közül kerülnek ki.
