„Az adózás és élsport kapcsolatára sok esetben csak egy-egy olyan kiemelkedő sportoló adóügye szokott rávilágítani, mint például Lionel Messi esete. A profi sportolók számára azonban mindennapi és megkerülhetetlen kérdést jelent az, hogy milyen adókörnyezetben dolgoznak és aktív karrierjük után milyen pénzügyi juttatásokra számíthatnak” – mondta Pálszabó Tibor, az EY adópartnere. Magyarország további előrelépéséhez a terheket és támogatásokat összességében vizsgáló listán a Nyugat-Európában már bevált karrier- és nyugdíjalapok bevezetése mellett oktatási és képzési programok indításán keresztül vezethet az út. Erre középtávon az infrastruktúra-fejlesztési programok első szakaszának lezárulásával állhat rendelkezésre forrás a kluboknál és a központi költségvetésben. Az EY információi szerint az MLSZ vezetése is vizsgálja, milyen öngondoskodási rendszert lehetne bevezetni a hivatásos bajnokságokban szereplő játékosok részére

Az EY felméréséből kitűnik, hogy a vizsgált harminc ország közül jelenleg csak egyes nyugat-európai államokban áll a játékosok rendelkezésére olyan összetett eszközrendszer, amely vonzóbbá teheti a labdarúgói életpályát. Ezekben az államokban a kedvezményes adózási szabályok mellett fontos szerepet kapnak például a karrier- és nyugdíjalapok, valamint a kedvezményes oktatási lehetőségek is. A nyugdíjkorhatár elérése előtt kifizetéseket teljesítő karrieralap tíz országban működik, egyebek mellett Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban. Nyugdíjalapok jelenleg például Németországban, Írországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban állnak a játékosok rendelkezésére.

Megelőzve a többi régiós államot, Magyarország a 15. pozíciót szerezte meg a játékosokat terhelő adókat, adókedvezményeket, öngondoskodási formákat és a külföldi munkavállalókat érintő különleges szabályozásokat vizsgáló európai listán. A rangsor első helyén Hollandia és Spanyolország végzett.

Magyarország a hetedik a 100 ezer euró éves nettó jövedelmet terhelő adókat és járulékokat vizsgáló listán. A legkevesebb közterhet a cseh kluboknak kell fizetniük. A lista második helyén Románia, harmadik helyén Bulgária áll. A játékosoknak juttatott 1 millió euró éves nettó jövedelem összes költségének ragsorában hazánk már a középmezőnyben szerepel a tizenkettedik helyet foglalva el – olvasható az EY jelentésében.

„Adózási szempontból Magyarország már most is versenyképes Európában. A minőségi játékosok megtartásához és az eredményesség javulásához nálunk jelenleg elsősorban a legnagyobb elszívó erőt jelentő bajnokságokéval versenyképes gazdasági erejű klubokra, valamint a TAO program által is támogatott infrastruktúra-fejlesztésre és korszerű utánpótlásképzésre van szükség” - mondta Pálszabó Tibor.