Az Orbán Viktor kormányfővel a minap cifra jelzők kíséretében összevesző Simicska Lajos Közgépénél is gyorsabban növekvő társaság, a Duna Aszfalt Kft. érdekeltségébe kerül a legpatinásabb magyar magasépítő cég, a Magyar Építő Zrt., értesült a HVG. Hetek óta keringett a hír, hogy a vevő a miniszterelnök földije, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a közpénzes megrendelések segedelmével fénysebességgel 10 milliárdos építőipari vállalkozássá nőtt Mészáros és Mészáros Kft. lesz, de végül a tiszakécskei társaság futott be. Pontosabban a csoport egyik tagja, a Körösaszfalt Zrt. kötött adásvételi szerződést a Magyar Építőt közvetlenül tulajdonló Érték Kft.-vel, valamint a cég magánszemély tulajdonosaival a minősített többség megszerzéséről.

Jól fialó céget vettek

Építőipari berkekben csaknem akkora talányként kezelik a Magyar Építő eladását, mint amikor a Wallis-csoport túladott a Market Zrt.-n. Utóbbiról azt gondolták, semmi ok megszabadulni a 38 milliárd forintos árbevételű, az elmúlt években stabilan 600 millió és 2 milliárd forint közötti nyereséget hozó cégtől. Amely ráadásul a további megrendelésekhez bőséges referenciákkal rendelkezett, köztük a 14 milliárdos beruházásban épült Fradi-stadionéval. Ugyanezekért volt persze kívánatos falat a vevőnek, akinek képében az építőiparban addig ismeretlen, de ugyancsak a miniszterelnök közeli barátjaként számon tartott Garancsi István által hirtelen gründolt Garhartt Invest Zrt. jelent meg.

Stiller Ákos

A Magyar Építő ugyan egy számmal kisebb, mint a Market: 2013-ban 5,6 milliárd forgalmat mondhatott magáénak, de korábban – mikor az építkezések gesztortársaságainak mérlegében jelent meg a teljes bevétel – 16 milliárd forintra is felfutott ez a mutató. Nyereséget viszont szépen termelt a társaság, évi fél-egymilliárd forint profittal kalkulálhattak a tulajdonosok. Köztük Tolnay Tibor, akiről korábban azt tartották építőipari körökben, hogy az élete a cég, és ilyen alapon elképzelhetetlennek gondolták, hogy megválik tőle. Ezt a hitet az sem ingatta meg, hogy a 2013-as év után – hasonlóan az állami kivásárlás előtt a Nemzedékek Tudása és az Apáczai Kiadónál történtekhez – a tulajdonosok az abban az évben megtermelt nyereségnél jóval nagyobb osztalékot vettek ki a cégből. Az 558 milliós nyereséget bő egymilliárddal toldották meg az eredménytartalékból. A Magyar Építő vonzerejét növeli, hogy a legpatinásabb magyarországi magasépítő vállalat, amely a pedigréjét – a kevéssé romantikus 21. Számú Állami Építőipari Vállalaton keresztül a M.É.R.T.-ig – egészen 1886-ig tudja visszavezetni.

Legnagyobb értékét azonban nem a történelmi múltja, hanem a hosszú fennállása alatt összehozott referenciái és szakembergárdája jelentik. A versenytársak által „nagy túlélőnek” tartott Tolnay cége az elmúlt hónapokban ugyan óriás megrendelésekkel nem hallatott magáról, de az előző évtizedben komoly munkákat szerzett meg. Olyanokat, mint a Mátyás-templom felújítása, a ferihegyi 1-es terminál átépítése, de részt vett a Zsolnay kulturális negyed építkezésén, a Rác Fürdő reinkarnálásában, nem beszélve a kórházak, rendőrségi és egyéb középületek építkezéseiről. Hasonló referenciák pedig jól jöhetnek a beharangozott állami nagyberuházásokra, például a Népstadion vagy a tervezett múzeumi negyed építkezésére aspirálóknak.

Célba vehették, hogy elsők lesznek

A Duna Aszfaltnak is elkelnének ezek a referenciák a következő nagy ugráshoz. Eddig ugyanis mélyépítőként, út- és közműépítőként döntögetett csúcsokat, sokmilliárdos magasépítő-megrendelésekhez ez pedig nem elegendő. A bevásárlás célja pedig éppen ez: „az alapvetően mélyépítéssel foglalkozó cégcsoport tevékenységi körének bővítése a magasépítés irányába” – válaszolta a HVG-nek a Duna Aszfalt.

Túry Gergely

A tiszakécskei cég felfutása a felcsúti polgármester vállalkozásáéhoz foghatóan látványos volt eddig: 2013-ban csaknem megduplázta, 54 milliárd forintra növelte az árbevételét, és ezzel megközelítette a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó, a közpénzes közbeszerzéseken akkor még taroló Közgép Zrt.-t. Az új szerzeménnyel megerősítve az éllovas Strabag is elérhető közelbe kerülhet, amelynek mélyépítő társasága, a Strabag Általános Építő Kft. közel 60 milliárd, a magasépítő Strabag MML Kft. 65 milliárd forgalmat produkált 2013-ban.

Kicsiből gyorsan nőttek

A korábban főleg önkormányzati megrendelésekre dolgozó, az 1991-ben a kicsiny Vakond Kft.-vel indult, de azóta csoporttá terebélyesedett Duna Aszfalt nagy kiugrása az volt, hogy 2012-ben megnyerte a Makótól a román határig terjedő sztrádaszakasz építését. Az elnyert munka értéke a 2011-es, 22 milliárd forintos árbevételénél jóval nagyobb, 46,5 milliárd forint volt, ráadásul az állami tenderen az egyik riválisa a Közgép volt. Ha bárki azt gondolta, hogy a méretes sztrádamegrendeléssel a tiszakécskeiek kapacitása kifulladt, tévedett, a Duna Aszfalt nyerőszériája azóta sem akadt meg.

Egyre-másra nyeri az állami útfelújításokat; legutóbb a 47-es főút Algyő–Szeged szakaszának a burkolatmegerősítésére kapott megbízást a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-től közel 8 milliárd forintért, ugyanennyit kóstál ennek az útnak egy másik Csongrád megyei és csaknem 9 milliárdot a Békés megyei szakasza. Igaz, utóbbi két munkán osztoznia kell a Soltút Kft.-vel és az EuroAszfalt Kft.-vel, illetve a Colas Út Zrt.-vel. Egyedül vihette viszont az 55-ös főút Kelebia–Tataháza közötti szakaszát 11 milliárdért. Nagyokat haraphatott az egyik legnagyobb futó országos mélyépítő programból, a tavaly felpörgetett, uniós támogatású ivóvízminőség-javító beruházásokból is. Övé lett az összesen 34 milliárdos Békés megyei projekt, amelyen a Békés Drén Kft.-vel és a miniszterelnök barátjaként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen nyert. Az eddig jobbára az Alföldön ténykedő cég a fővárosba is betört: ugyancsak a Mészáros-céggel (és a Colasszal) közösen nyerte el több fővárosi kerület csatornázási munkálatait, összesen 9,5 milliárdért.

Már a makói diadalnál megindultak a találgatások, miként nyomhatta le a Simicska-céget a jóval kisebb súlycsoportba tartozó Duna Aszfalt. Az egyik verzió szerint, ha a cégnyilvántartásból nem látszik is, a tiszakécskei vállalkozás valójában a Közgép holdudvarához tartozik. A másik szerint éppen ellenkezőleg, a Simicska-dominanciát ellensúlyozandó élvezi a miniszterelnök pártfogását. Megint más változat azzal hozza kapcsolatba a cég felívelését, hogy az uniós forrásokat kezelő egykori közgépes Petykó Zoltántól Lázár János vette át az EU-pénzek menedzselését.