A turizmus növekedésének egyik fő hajtóereje a kínai kiutazó turisták számának exponenciális növekedése. Az ország egyre bővülő, egyre többet kereső középosztálya, a hosszabb fizetett szabadságok, a gyorsabb vízumügyintézés és a mind olcsóbb repülőjáratok hatására a Kínából útnak induló turisták száma az elmúlt évi 110 millióról 2020-ra 200 millióra nőhet. És ez csupán egy óvatos becslés, van, aki 400 millióra taksálja ugyanezt a számot.

Annak ellenére, hogy mára Kínából indul útnak a kiutazó turisták többsége, a lakosság mindössze 5 százalékának van útlevele. A kínai kormány a ki- és beutazó, valamint a belföldi idegenforgalmat a szolgáltatási ágazat fő növekedési forrásának tekinti, és célja, hogy az idegenforgalom 2015-ben a GDP 4,5 százalékát adja. Egyre hihetőbbnek tűnik, hogy egy napon Kína legfőbb exportcikke a lakossága lesz – derül ki a Fidelity Worldwide Investment Perspectives felméréséből.

A kínai turisták tavalyi útjaik során 130 milliárd dollárt költöttek. Ez az összeg 2019-re várhatóan 256 milliárd dollárra nőhet. Kína már ma is az idegenforgalomból származó bevételek fő forrása; 2012-óta fontosabb, mint az USA és a korábbi éllovas, Németország. Bár az európai desztináció még nem olyan jelentős a kínai turisták között, a top 10-ben mindössze egyetlen európai ország van (Franciaország), a jelenség hatása még így sem lebecsülendő.

A Franciaországba utazó kínai turisták több pénzt költenek, mint bármelyik más nemzet tagjai. 2014-ben ők voltak a legtöbbet költő turisták Spanyolországban is: az ország idegenforgalmi árbevételének 31 százalékát adták. Európában, ahol a luxuscikkek körülbelül 30-80 százalékkal olcsóbbak, mint Kínában, minden luxuscikk-kiskereskedő, például az LVMH, a Kering, a Burberry és a Prada jól jár a turisták számának növekedésével, ahogy a francia Galleries Lafayette forgalmának jelentős részét is a kínai turisták generálják.