Azzal védekezett az egyik Buda-Cash vezér, hogy 7 évig részegen dolgozott

Azzal védekezett az egyik Buda-Cash vezér, hogy 7 évig részegen dolgozott

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Pintér Zoltán, a Buda-Cash volt vezérigazgatója azt állította, hogy 7 éven át részegen járt be dolgozni. Az orvosszakértő szerint viszont ennek ellenére is felelősségre vonható.

A tavaly februárban bebukott Buda-Cash Brókerház alapítója, majd vezérigazgatója, Pintér Zoltán júniusban a Buda-Cash-per kezdetén arra hivatkozva mentegette magát, hogy a vádbeli időszakban, vagyis 2007 áprilisa és 2014 májusa között alkoholista volt, és gyakorlatilag 7 éven át részegen járt be dolgozni, ezért nem tudott utasítást adni senkinek kétes ügyletekre, sőt nem is tudott ilyesmiről.

A bíróság igazságügyi elmeorvosi szakértői véleményt kért az ügyben, a szakértő pedig megállapította, hogy Pintér viszont nem volt kóros elmeállapotban, vagyis beszámítható volt, és felelősségre vonható az adott időszakért – írja a Világgazdaság.

Pintért és társait, Varga Pétert, Tölgyesi Pétert, Gyarmati Jánost és Pál Gyulát azzal vádolják, hogy 2007 és 2014 között több mint 40 milliárd forint értékű ügyfélvagyont kezeltek sajátjukként, sőt a vád szerint maga Pintér határozta el, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fedezik majd, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Ezt az tette lehetővé, hogy a Buda-Cash igazgatósági tagjai 2008-ra már tulajdonrészt is szereztek a DRB jogelődjeiként működő takarékokban.

A DRB bankcsoport így végül 66 milliárd forintos kárt szenvedett, elvesztette saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált.

A vád szerint a Buda-Cash már 1998 januárjától jogtalanul használta az ügyfélvagyont, kamuszámlát hoztak létre a Jackson Brothers International Corporation névre, amelyet később a Torma József, 2007. április 5-től pedig a Karácsony Miklós névre írtak át. Sem a cég, sem a magánszemélyek nem voltak valósak, a kamuszámlára az ügyészség szerint azért volt szükség, hogy „a fiktív ügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”.

Összesen az ügyészség szerint a brókerek 115 milliárd forintos kárt okoztak.

Hozzászólások