Miért én fizessem meg az ő kárukat? – kérdezte Matyasovszki Géza, az MG Records ügyvezető igazgatója. A cd-, dvd- és bakelitlemez forgalmazásával foglalkozó cég vezetője egyike annak a több száz kereskedőnek és kiadónak, akik és amelyek áruja idén júliusban veszett oda, a VII. kerületben kigyulladt a Fókusz Könyváruházban. 

A Líra Könyv Zrt. kereskedői kötelékébe tartozó könyvesbolt a tulajdonos mostani közlése szerint ekkor 120-150 millió forintos kárt szenvedett el. Ez az épületben és berendezésben esett kár mellett a boltban elégett, többségében bizományosi értékesítésre bevett tételeket is tartalmazza. A lángok keletkezési oka ma sem ismert, ahogyan azonban azt a Líra a tűzeset másnapján a hvg.hu-val közölte: a háromszintes bolt alsó szintjén és a lenti raktárban lévő áruban nem keletkezett komoly kár. Segíti gyorsan rendezni a sorokat – mondta akkor Nyáry Krisztián, a cég kreatív igazgatója – hogy az online nyilvántartási rendszer a károk pontos megállapításához sem igényli a rendkívüli leltárt. A kárrendezéssel kapcsolatban is nyugtatott, azzal, hogy biztosítva volt a bizományi készlet is, ezért az érintetteknek nincs is külön teendőjük, az elszámolást és az ügyet a Líra menetből képes lesz rendezni. A beszállítókat ért károk nagy szórást mutattak, mert bár a Líra közlése szerint a legtöbbjüket csupán néhány tízezer forintnyi kár ért, beszéltünk olyan cégekkel is, amelyeknek több millió forintos veszteséget kellene – lényegében töredékárral beérve – lenyelniük.

Három hónap alatt senki sem kapott pénzt

A tűz óta eltelt három hónapban nem kártalanítottak senkit. A Líra megkérte az érintett kiadókat és kereskedőket, hogy a helyzet normalizálása érdekében töltsék fel áruval újra a boltot, de a kárrendezésről az október 11-én kiküldött e-mailig nem volt értesítés. Több kiadó leginkább ezt sérelmezi – már azon túl, hogy az önhibájukon kívül őket ért kár után mennyit akar fizetni a Líra.

"Lényegében a kasszánál a vevő által fizetendő összeg felének a felét"

– magyarázta az egyik károsult, aki jó alapszerződésének köszönhetően is csak addig jutott, hogy a Líránál "békeidőben" eladott portékájának fogyasztói árából 46 százalékot kap vissza. Ez a beszerzési ár – és a tűzkár rendezését a könyvkereskedő cég ennek gyakorlatilag a feléért képzeli el.

Se pecsét, se aláírás: a Líra kárrendezési ajánlata

hvg.hu

 A ”Líra Könyv Zrt. vezetősége” nevében küldött, de tényleges aláírást vagy pecsétet nem tartalmazó levélben az áll, hogy a biztosító még nem rendezte ugyan a kárt, de „a végleges kárrendezés előtt elkészítjük az elszámolásunkat Önök felé”. Ennek lényege az, hogy a megsemmisült kiadványok árát „újratermelési áron” téríti meg a Líra, és ha a károsult ezt elfogadja, a pénz 15 napon belül ki is fizetik. Ez a fogyasztói árnak a negyedét se biztos, hogy eléri, de a könyves szakmában, ahol a beszállítói ár a fogyasztói ár fele sem igen szokott lenni, gyakorlatilag félárazást jelentene. Ha az ügyfél nem fogadja el ezt az ajánlatot – írták egy zárójelbe tett mondatba – akkor „erről csak a biztosítóval való tárgyalások lezárása után tudunk egyeztetni”.

Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnökének magyarázata az, hogy a kiadók kára nagyon nehezen számítható. Ők annak alapján becsülték meg a kárt, ahogy a saját kiadóik kárát is számítják: a fogyasztói ár 25-28 százalékában. „Saját kiadóink tapasztalata alapján általában a fogyasztói ár az előállítás ár ötszöröse körül szokott alakulni, a többi a kiadói-kereskedelmi lánc tagjainak haszna, szerzői jutalék és hasonló tételek. Mivel ezt most egyik esetben sem kell kifizetni,

az újraelőállítás költsége a tényleges kár.

Tehát ajánlatunk biztos, hogy megtéríti a kiadók kárát függetlenül attól, hogy tapasztalatból tudjuk, hogy a boltjainkban levő áru mintegy egyharmadát nem szoktuk eladni”.

Ilyenről még nem hallottak

Biztosítási szakértőket kérdeztünk, de egyikük sem találkozott még az „újratermelési ár” fogalmával, amit tehát a Líra a beszerzési ár felében határozott meg. Ugyanakkor egyikük furcsának nevezte azt, hogy a tűzeset ügyében a felek három hónap alatt sem jutottak célba. Az ilyen ügyek általában – ha nem merül fel a szándékos gyújtogatás vagy biztosítási csalás gyanúja – két hónapon belül eljutnak a biztosítói fizetésig. A kár mértékének megállapításához viszont a készlet beszerzési értékét veszik alapul, és rendre azt is térítik meg a károsultnak. Nem ismert, hogy Líra és a Generali Biztosító ügye miért húzódik, erről a levél sem ejt szót. A károsultak csak egy „rendkívüli fogyás” című táblázataiból tudják, miből mennyi lett a tűz martaléka. Van, aki furcsállja, hogy bár több tucat termékéből az eladótérben reálisan tartható 2-3 darabos kárt listázott be a bolt, egyes tételekből annyit, amennyi a polcokon szinte biztosan nem volt kint soha.

A károsultak zömének standard bizományosi szerződése van a Lírával. Ez azt jelenti, hogy a tőlük átvett áruért a könyvkereskedő felel bizományosként, és azzal az átadási áron köteles elszámolni. Kolosi Tamás, a Líra birodalom elöke szerint azonban ez esetben nem erről van szó, mert a jogalapot a kiadókkal kötött bizományosi szerződés egyik pontja vis major esetén ez alól kibúvót ad. Márpedig a tűzeset Kolosinál vis major, és ebből nála az következik, hogy a Lírát semmi nem kötelezi, hogy a tűzkárért felelősséget vállaljon. A kiadók kárának megtérítését azonban „morális és nem üzleti logikájú” döntésnek tekinti az elnök.

A megsemmisült árukészlet árának megfizetése helyett azonban csak a becsült károkat fizetnék ki, amit a Líra a saját tapasztalataiból kiindulva a fogyasztói ár 25-28 százalékában határozott meg. Az indoklás sajátságos: „általában a fogyasztói ár az előállítás ár ötszöröse körül szokott alakulni, a többi a kiadói-kereskedelmi lánc tagjainak haszna, szerzői jutalék és hasonló tételek. Mivel ezt most egyik esetben sem kell kifizetni, az újraelőállítás költsége a tényleges kár” – magyarázta Kolosi Tamás. Aki azt is közölte: mindenkivel hajlandók egyezkedni,

„aki úgy gondolja, hogy a kára nagyobb, mint az általunk ajánlott összeg”.

Van, aki egyezkedne, van, aki kemény lépésre készül

Matyasovszki Géza egyeztetni szeretne. Próbál pragmatikus maradni: ha a valós kárát kifizetik, minden rendben van – de az ultimátumot nem fogadja el. Megteheti, hogy elvek mentén dönt: néhány tízezer forintos a kára, ami eltörpül több kiadó több százezres, vagy akár milliós kára mellett. Ráadásul az MG Records 450 millió forintos éves forgalomnak csak töredéke származik a Líra hálózatából.

Az egyszemélyes kft.-ként működő Formarket esete más. Lomniczi Istvánnak nagyobb a kára is, és az ráadásul többszörösen is sújtja, mivel nem kiadó, hanem viszonteladó. A nettó 600 ezer forint összértékű kára – amelynek a Líra nagyjából a harmadát fizetné ki két hét múlva – akár a vállalkozást is bedöntheti. Az elsősorban műsoros dvd-ket, cd-ket és könyvet forgalmazó cég éves forgalmának ez az összeg csak az 5-6 százaléka ugyan, de a Formarket a kiadóktól kisebb árréssel dolgozik, és saját beszállítói felé elszámolási kötelezettsége van. Lomniczi tapasztalatból beszél, korábban a raktárában csőtörés áztatott el könyveket és cd-ek, melyeket aztán eladott tételként jelentett le az ügyfeleinek.

„Eszembe sem jutott volna alkudozni, annyira etikátlannak tartom mindezt” – tette hozzá Lomniczi István, aki szerint ez is az üzlet része. Azt nem érti, hogy a bizományosi szerződésének mi köze van ahhoz, hogy a kereskedőnek van-e – és ha van, milyen a – biztosítása? Sok szállal kötődik a Lírához, de a cégben ekkora tartalék nincs, tovább kell egyezkednie. (Lomniczi kárrendezési módszere nem kivételes: tavaly nyáron a Book24 raktárába jutott be jelentős mennyiségű víz egy felhőszakadást követően, és a könyvkereskedő cég annak ellenére minden károsult felé úgy fizetett, mintha az árut eladták volna, a biztosítóval máig nem jutottak egyezségre az 1,6 millió forintos kár rendezése ügyében.)

Kárpáti Gábor, akit cégén, a Fantasy Film Kft.-n keresztül 1,8 millió forintos kár ért saját számítása szerint a nyári tűzesettel, jóval tovább ment. Betelt nála a pohár, mert a júliusban a Fókuszban teljesen megsemmisült árukészlete után augusztusban megállapodott a céggel, és ezt követően új bizományos árukészlettel töltötte fel a könyváruházat, de a számlákat nem fizették ki, ezért fizetési felszólítást küldött a Lírának. A Líra elszámolási levele szerinte szembemegy a bizományosi keretszerződés tételeivel, de „a korrekt és elvárható üzleti magatartással is, amely egy több mint 10 éves együttműködés nem túl méltó lezárása” – írta levelében Kárpáti. Hiába egyeztetett augusztus óta többször is a cég közponjával, és kapott többször is ígéretet számlái kiegyenlítésére, azokat a Líra nem teljesítette. Ezért az ügyvezető most nyolcnapos fizetési határidővel kilátásba helyezte a teljes készletvisszahívást, valamint azt is, hogy felszámolási eljárást indít a Líra ellen.

Disclaimer: A HVG Kiadó Zrt. része a HVG Könyvek kiadó is, amely szintén érintett a Fókusz-ügyben.