Míg korábban egyáltalán nem volt jellemző, egy ideje komoly médiakörítéssel jelentgetik be a nagy kereskedelmi láncok, hogy ennyi meg annyi milliárdot fordítanak bérfejlesztésre, amiből ennek és annak az állománynak mennyivel jobb lesz. A cégek ugyanis mára nemhogy a legjobbakat nem tudják kimazsolázni a munkát kereső tömegekből, de tulajdonképpen mazsolázni sincs honnan, és nagyon úgy néz ki, hogy – béremelés ide, béremelés oda – ez így is marad. Dolgozók ezrei hiányoznak ugyanis a hipermarketcégektől, azok pedig akikre szükségük lenne, már rég nincsenek a munkaerőpiacon. Nem véletlen, hogy a nagy külföldi hálózatok többsége százalékban kifejezve két számjegyű béremeléssel reagált az egyre feszítőbb munkaerőhiányra.

Fülöp Máté

Érdekes ugyanakkor, hogy a másik oldalon hozzávetőleg tízszer több olyan álláskeresőt tart nyilván a KSH, akiknek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt. Mi is lenne akkor a gond, hiszen számszakilag elvileg betölthetőek lennének, sőt gyakorlattal rendelkező dolgozókkal lennének betölthetőek az üres állások. A helyzet azonban az, hogy a kínálat valójában nincs pariban a kereslettel, azaz nem olyanok vannak állás nélkül, akikre szükség van.

És nagyon úgy néz ki, hogy ezen

a ‘kényszerbéremelések’ sem nagyon tudnak segíteni.

Pedig a bérek tényleg nőttek: 2016 júniusában csaknem 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, míg egy évvel korábban még csak 182 ezer, ami átlagosan nagyjából 10 százalékos fizetésemelés.

Fel kell tehát készülni arra, hogy

a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül,

mert ehhez olyan bérnövekedésre lenne szükség, ami köszönő viszonyban sincs a láncok által bedobott emelésekkel.

De mennyit is emelnek valójában, kinek lesz ezzel érdemben is jobb a helyzete, és ezek a szinte tűzijátékkal kísért akciók számítanak-e bármit is a helyenként kínzó munkaerőhiány enyhítésében?

Fülöp Máté

Legutóbb az Auchan dobta be, hogy november elsejétől átlagosan 14 százalékkal tolja meg 5400 alkalmazott bérét. A fejlesztés az áruházi, központi és logisztikai területen, az úgynevezett alkalmazotti munkaköröket érinti. (Mondjuk a tavaly október elsejével ugyancsak bejelentett emelést csak decemberben kapták meg a dolgozók, de biztos jól jött az év végi téboly közepette.)

Az Auchannál a bérfejlesztést követően az áruházi alkalmazotti munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagosan elérhető havi bruttó jövedelme – ami tartalmazza a különböző pótlékok, túlóra, prémiumokat és az egyéb béren kívüli juttatásokat is – 226 000 forint. Emellett a magyarországi kiskereskedelmi szektorban egyedülálló módon a munkavállalók csatlakozhatnak a vállalati részvényesi programhoz, melynek keretében részesülnek a cég teljesítményének eredményéből.

A Tescónál az év első negyedében komoly morgolódás volt az alacsony bérek miatt, sőt sztrájkot is belengettek a dolgozók. A vállalat – talán mindezek hatására is – idén nyáron 3,5 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre, ez átlagosan 11 százalékos emelést jelentett 14 ezer nem vezető beosztású munkatársa számára.

A Lidl Magyarország – amely a Sparral együtt már 2015-öt is béremeléssel indította – a nyáron szabad szemmel is látható fizetésnöveléssel válaszolt a a szektort is sújtó munkaerőhiányra. Július elsejétől a cég teljes állományának 90 százalékát adó bolti dolgozók bérét 15 százalékkal hajtotta fel, így a márciusi 5 százalékos emeléssel együtt 20 százalékkal nőtt idén az értékesítésben és a logisztikai központokban dolgozó alkalmazottak bére. A dolgozók napi 8 óra munkáért így átlagosan bruttó 313 ezer forintot kapnak, ebben benne vannak a pótlékok és a cafetéria is.

Az áruházlánc a 2016-os gazdasági évben 1,2 milliárd forintot fordít az alkalmazottak támogatására. Bejárta a sajtót a hír a pompásan megfizetett Lidl-pénztárosokról, de a vállalat más munkakörökben is jól fizet, s mostanra a legjobb pénzeket adó kereskedelmi vállalatok egyike – az Aldi mellett. Utóbbinál ugyan kicsit kevesebbet kapnak az árufeltöltők, a pénztárosok viszont akár 296 300 forintot kereshetnek.

De jutnak-e előrébb a láncok a munkaerőhiány enyhítésében?

Első ránézésre nem nagyon – a másodikra sem.

A Tescónál például országszerte százas nagyságrendben folyamatosan “vannak nyitott pozíciók”, azaz mindenhová sok dolgozót keresnek – gyakorlatilag az összes fajta tevékenységre. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint a szakképzett munkaerő az, ami a nagyobb nehézséget  jelenti, úgy is mint hús-, baromfi-, csemege-sajt eladó, pék, targoncás.

Mondjuk, hülyére így sem keresik magukat a láncoknál a dolgozók, a Tesco honlapján talált budaörsi pénztárosi állást – amihez azért szakirányú végzettség, pénztárosi gyakorlat igencsak jól jönne a hirdetés szerint – bruttó valamivel több mint 188 ezer forintos jövedelemmel promotálja a vállalat. Mindezt hat hónap – amiből jellemzően 3 hónap a próbaidő – eltelte után.

Túry Gergely

Erre rátesz még nettó 12 ezer forint cafetériát és további 10 százalékos dolgozói kedvezményes vásárlási lehetőséget, ez havonta átlagosan legfeljebb további 20 ezer forint lehet. Hasonló pozíciókat – eladó, árufeltöltő, pék, cukrász – ugyanennyi pénzért, vagy legfeljebb 10 ezer forinttal többért hirdet a brit multi Budapesten. (Vidéken jellemzően 5-10 ezer forinttal alacsonyabb a tarifa – még a Balaton környékén is.)

Ezek persze csak átlagos példák,

a valós jövedelem ennél több is lehet a túlórák és a ledolgozott pótlékos óráktól függően.

Nem sokkal jobb a helyzet a másik gigaláncnál, a milliárdos béremelést – ami tulajdonképpen már a 2017-es bérfejlesztés, de már idén novemberben életbe lép – a napokban bejelentett Auchannál sem. Samu Zsófia kommunikációs vezető szerint ez a gyakorlat hasonló a tavalyihoz, amikor is már október elején belépett az akkor 1,2 milliárdos bérfejlesztés. A szakember azt is elmondta, hogy az

elsősorban a dolgozók elkötelezettségének növelésére, azok megtartására, az elvándorlás megállítására, csökkentésére irányult.

Ettől persze még náluk is van munkaerőhiány. Ugyanúgy sok száz nyitott pozíciót hirdetnek a honlapon, jellemzően ugyanabban a három munkakörben, amely betöltése az egész szektorban általánosan nehézségeket okoz: eladó, árufeltöltő és pénztáros.

Megkérdeztük a többi országos szupermarketláncot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.