Nem kap vissza minden pénzt az, aki a légitársaság hibája miatt bukja az utazását, de az, aki figyel a részletekre, azért az elveszettnek látszó összeg nagyobb részét meg tudja szerezni. Igazán nagyot azok dühönghetnek, akiknek más repülőn kínálnak utat, de az eredetileg tervezett időpont után 4-5 nappal.

A Ryanair és az Air Berlin sem hozza könnyű helyzetbe az utasait ezekben a napokban. Az Air Berlin indoklása még csak-csak megszokott: a cég fizetésképtelenséget jelentett, a tárgyalások a vevőjelöltekkel kudarcba fulladtak, a pilóták és a személyzet tagjai pedig ezek után egyszerűen nem mentek el dolgozni, ezért a járatok mintegy felét törölni kellett. A Ryanair járatkimaradásainak oka már sokkal meglepőbb: a cég hatalmasat hibázott, elszámolta a dolgozók szabadnapjainak tervezését. A menetrendet úgy alakították át, hogy a pilóták és a légiutas-kísérők tömegesen veszik ki az elmaradt szabadságaikat, hogy az üzleti év kezdetének áthelyezése miatt ne ragadjon be szabadnapjuk. Emiatt akkora hiány van a dolgozókból, hogy naponta nagyjából ötven járatot kell törölni.

MTI / Koszticsák Szilárd

A légitársaságok kártalanítást vagy átfoglalási lehetőséget ígérnek, de aki ezt valóban meg is akarja kapni, annak nem árt felkészülnie, hogy bürokratikus labirintusba fog bekerülni. Egy olvasónk például arra panaszkodott: az Egyesült Államokban rekedt, miután az Air Berlin törölte a hazaútra szóló járatát, alternatív járatot nem ajánlottak fel, telefonon pedig nem tudta elérni a céget. Kipróbáltuk: tényleg csak a géphangot hallgathattuk.

A Ryanair is kiborította az utasait: alig pár napra előre teszi közzé a napokra lebontott listát, melyik járatokat törli – most például épp annyit tudunk, hogy szerdáig melyik gépek nem indulnak el. A cég Twitteren azt ígérte: ma és holnap nyilvánosságra hozzák, október 31-ig melyik gépek nem fognak felszállni. (A Ryanair utasai itt reklamálhatnak és nézhetik meg, melyik járatok nem indulnak el, az Air Berlint választók pedig ezen a linken próbálkozhatnak.)

Ami jár és ami nem

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint bármit is tegyenek az utasok, nem fog minden káruk megtérülni. Aki például csak repülőjegyet vásárolt a légitársaságnál, és saját maga foglalt szállást, bérelt autót, vagy fizetett be más programra – ahogy azt az utazók elsöprő többsége teszi –, ezeknek az árát soha nem fogja visszakapni. A légifuvarozók kizárják a kártérítési felelősségüket az ilyen következménykárok esetében. Az Air Berlin ráadásul az augusztus 15-e után megvásárolt jegyek árát nem is téríti vissza.

Ha a légitársaság nem akar fizetni, felajánlja azt, hogy más járatra helyet biztosít az utasnak. Ez sem sokakat vigasztal, a Ryanair Facebook-lapját például elárasztották az ezzel kapcsolatos reklamációk. A legtöbben arra panaszkodnak, hogy a túlzsúfoltság miatt 4-5 nappal későbbi gépre kapnak ajánlatot – a cég részéről ez teljesen szabályos, de aki emiatt bukja a szabadságát vagy épp kénytelen majdnem egy hetet az otthonától távol tölteni, az joggal háborodik fel. Volt, aki arról panaszkodott: megpróbálta átütemezni az utazását, de ezért a módosításért 69 fontot akartak hozzátenni a számlájához. Más arról írt, hogy az átütemezésre és visszatérítésre szolgáló menüpont a honlapon nem tud minden lefújt járatról. Ilyenkor persze segít a személyes ügyintézés, aki ezzel próbálkozott, az kapott ingyen helyet új gépre, még ha napokkal későbbre is.

MTI / Kovács Tamás

Ha nem biztosítanak új járatot, akkor a cég köteles visszafizetni a jegyárat, amibe beletartozik minden extra is, amit az alapdíj mellé kifizetett az utas – tehát ha valaki többet fizetett, mert jó helyet kért, vagy elsőbbségi beszállásra foglalt, ez a pénz is visszajár neki. A FEOSZ szerint a Ryanair nem szabályosan jár el a visszatérítésnél, hét munkanap helyett ugyanis hét napot biztosítana. Persze ez legfeljebb két nap csúszást jelent, amivel az utas még akár elégedett is lehet azokhoz képest, akik majdnem egy hétre más városban ragadnak.

Rendkívüli helyzet-e a munkaügyi vita?

A nagy vitát az okozhatja, hogy a légitársaság meghatározza, milyen okokra hivatkozva nem köteles kártalanítást adni. A Ryanair például az üzletszabályzatában arról ír: megtagadhatja a kártalanítást, ha olyan rendkívüli körülmény miatt kellett törölni a gépet, amelyet a cég „minden észszerű intézkedése ellenére sem lehetett volna elkerülni”. Márpedig az ilyen elkerülhetetlen körülmények közé nem csak biztonsági kockázatok vagy a szélsőséges időjárás tartozik, hanem munkaügyi viták is. A kérdés az, hogy ha a légitársaság akkorát bakizik a szabadságok beosztásával, mint most a Ryanair, az minősíthető-e elkerülhetetlen körülménynek, a fogyasztóvédők szerint mindenesetre meg kell próbálkozni kártérítést kérni.

AFP / Saul Loeb

A FEOSZ arra hívta fel a figyelmet: azt, hogy rendkívüli körülmény merült fel, a légitársaságnak kell bizonyítania, vagyis nem az utasnak kell azzal foglalkoznia első körben, hogy bizonyítsa, nem számít rendkívülinek egy ilyen eset. Annak, aki máshogyan utazik végül, mint amit a légitársaság felajánl, a hazautazás költségét is vissza kell téríteni.

A cégeknek pedig nem árt számolniuk a hosszú távú következményekkel sem. A Ryanair részvényei közel 5 százalékot estek a tőzsdén, mióta a mostani káosz tart, és a Bloomberg összeállítása szerint szintén 5 százalékkal kevesebb lehet az éves bevételük, mint amit eddig terveztek.