Nem ellentétes az uniós joggal az, hogy a magyar szabályozás nem teszi lehetővé az alanyi adómentesség utólagos választását – ez áll az Európai Bíróság főtanácsnokának véleményében. Az indítvány, amely ugyan nem köti a bíróságot, de az esetek legnagyobb részében mégis megegyezik a későbbi ítélettel, egy magánszemély ügyében született, aki két internetes aukciós portálon kereskedett főleg műszaki cikkekkel. Ezt azonban nem jelentette be az adóhatóságnak, és nem fizetett adót a bevétel és a nyereség után sem.

A NAV emiatt kezdett vizsgálódni, majd bírságot is kiszabott, egyrészt, mert a kereskedő nem jelentette be, hogy áfaköteles tevékenységet folytat, másrészt pedig amiatt, hogy nem is fizette meg. A kereskedő ezt kifogásolta, mondván olyan csekély összegű volt a tranzakció, hogy az nem haladta meg az alanyi adómentesség határát. Az adóhatóság nem is ezt vitatta, hanem azt várta el, hogy a tevékenység megkezdése előtt válassza az adómentességet, és akkor ne is számoljon fel adót.

A most megszületett indítványban Nils Wahl svéd főtanácsnok arra emlékeztet, hogy

a tagállamok felmenthetik a kisvállalkozásokat az áfával kapcsolatos valamennyi kötelezettség alól, Magyarország azonban nem élt ezzel a lehetőséggel.

Így pedig jogszerűen jártak el a magyar hatóságok, amikor megbüntették a kereskedőt. Ezt egyébként már egy 2015-ös döntésében is kimondta a bíróság.

És a rossz hír az, hogy az is jogszerű, hogy nem teszik lehetővé bejelentés nélkül az alanyi áfamentességet. A főtanácsnok ugyanis kiemelte: erről jogában áll dönteni az országoknak.