A szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül a MÁV és a Volánbusz nem, csak a BKV építette le. A döntés nehezen magyarázható gazdasági szükségszerűséggel, mivel a BKV ezzel évente mindössze 50 millió forintot spórol. A megvonásnak azonban nemcsak az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait – írta a 24.hu. Több sofőr is arról panaszkodott, hogy a cég megpróbálja rájuk hárítani a megsérült utasok kártérítését, még akkor is, ha nem ők hibáztak – közölte Naszályi Gábor, a szakszervezet elnöke.

A társaságnak egyébként a jegyhez adott biztosítás megszüntetése óta is felelnie kell az utasok testi épségéért; és a jogos kártérítési igényt ki kell fizetnie. Naszályi szerint viszont a cég igyekszik kitérni a fizetés elől, és lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, pedig a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az ügyeket. Egy példát említve, a BKV általános álláspontja szerint az utas a hibás, ha egy hirtelen fékezéskor megsérül, mert nem kapaszkodott elég erősen.

A szakszervezet szerint különösen felháborító, hogy az utasnak kedvező bírósági döntéskor az összeget az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítanák. Ez – azon túl, hogy inkorrekt eljárás –, Naszályi szerint a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is, mivel a munkavállaló kizárólag a szándékos kártérítésért felel, de a hirtelen fékezés nem minősülhet szándékosságnak. Az elnök azt is állítja, hogy a BKV a használt járművek sérüléseit ugyanúgy gondatlan károkozás címén, és új értéken javíttatja a dolgozók költségén.