A tárca adatai szerint 2017-ben a munkaügyi hatóság 475 nagykereskedőnél tartott ellenőrzést, és 76 százalékuknál (363 esetben) talált szabálytalanságot. A kiskereskedelemben 4039 munkáltatót vizsgáltak, és háromnegyedüknél állapítottak meg munkaügyi jogsértést – írta a 24.hu. Az idei első félévében a nagykereskedelemben 72 százalék, a kiskereskedelemben 67 százalék nem tartotta be maradéktalanul a munkaügyi szabályokat.

Idén az első félévben a Világgazdaság közlése szerint 12 százalékos volt a feketefoglalkoztatás. Miközben összességében valamelyest javult a helyzet, az építőiparban a szerződés nélkül dolgozók aránya 35 százalékra nőtt. Az összes feketemunkás 10 százalékát a kereskedelemi szektor adja.

A kereskedelemben általános gyakorlat, hogy a dolgozókat időnként rendkívüli munkára utasítják, amiért bérpótlék jár. Évente viszont legfeljebb 250 (kollektív szerződés alapján 300) óra lehet a rendkívüli munkavégzés, ám a hatóság csak a munkaszüneti napi munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságokat tapasztalt. Tavaly az ellenőrzések során a kiskereskedelemben 57, a nagykereskedelemben 7 dolgozót érintett valamilyen szabályszegés, idén pedig csak a kiskereskedelemben 20 esetben találtak rá példát az ellenőrök.

A rendkívüli munkára járó bérpótlékot ráadásul szeretik lenyelni a cégek. 2017-ben a kiskereskedelemben 177 alkalommal kellett intézkednie a hatóságnak 311 dolgozó elmaradt pótléka miatt, a nagykereskedelemben pedig 12 ilyen típusú ügy volt, mely 36 munkavállalót érintett. Az idei első félévben a kiskereskedelemben 125 munkavállaló pótlékát nem fizették ki, a nagykereskedelemben pedig nyolcét.

Sokakat sújtott, hogy fizetésüket nem kapták meg határidőre, a főbb jogsértések között viszont a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok a leggyakoribbak. A kis- és középvállalkozásoknál bevezetett enyhébb szankciók már nem feltétlenül tartották vissza a jogsértésektől a munkáltatókat.