Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Márpedig a csúcs elitet leszámítva, ez az egyik legfontosabb kiadási tétel a civilizált nyugati országok középosztályai számára. Ebben a kategóriában Bécs verhetetlen. Történelmi hagyományai vannak, csaknem száz évre visszanyúlóan, a szociális lakásépítésnek, a „vörös”, vagyis szociáldemokrata kormányzású Bécsben. Jelenleg az osztrák főváros lakóinak hatvan százaléka olyan lakásban lakik, amelynek a bérét törvénnyel maximalizálják. Összességében Bécs lakóinak 80 százaléka él bérlakásban, mert egy közhasznú magáncég is beszállt a szociális lakásprogramba. A „Wiener Wohnen” vállalatról van szó. Ez a cég az egyik társzervezője annak az e heti, bécsi konferenciának, amely az európai lakásválságról szól. Mert a legtöbb európai nagyváros a privatizációt választotta: eladta a szociális lakásokat a magánbefektetőknek, ezért aztán az árak az egekbe szöktek. Párizsban és Londonban 26 euró a négyzetméterenkénti ár, Koppenhágában és Barcelonában 17, de még Prágában is 13 euró. Eközben Bécsben még ma is csak 9,6 euró.
Az AFP-nek nyilatkozott egy 72 éves bécsi polgár, aki a 90 négyzetméteres lakásáért csak 300 eurós lakbért fizet. Igaz, ő részesül abban a kedvezményben, amely az évtizedek óta itt lakókat illeti meg. Ráadásul az ausztriai bérek és nyugdíjak még uniós összehasonlításban is kiemelkedőek, egyszerűen értelmetlen összehasonlítani a hasonló magyar juttatásokkal. Bécsben ma összesen 220 ezer lakást tart fenn az önkormányzat és az ugyancsak közhasznú magáncég, a Wiener Wohnen további 200 ezret. Eközben a magánszférában, mert Bécs vonzza a gazdag külföldieket is, 2008 és 2016 között 42 százalékkal nőttek az ingatlanárak.
A bécsi önkormányzat most egy elég drasztikus adóval igyekszik megakadályozni az ingatlanspekuláció térnyerését. Egyébként az olcsó bérlakások fenntartását eddig is alapvetően a bécsi működésű cégekre kivetett adókból finanszírozták. Eközben Magyarországon a szociális lakásépítés, mint a legszegényebbeket támogató állami eszköz, de facto, nem létezik. Csak zárójelben: abban a Franciaországban, ahol most egy, a rendszer elleni lázadásnak tekintett tiltakozás zajlik, emberek milliói laknak államilag támogatott olcsó, három- négy szobás bérlakásokban. (via AFP)
