Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Csaknem ötven éve vagyunk partnerek
Ezt hangsúlyozta az amerikai óriás főnöke Zsousanban. Kevin Mc Allister arra utalt, hogy amióta Nixon elnök Pekingben megtörte a jeget 1972-ben, a Boeing is rástartolt a világ potenciálisan legnagyobb légi piacára. Tavaly 202 Boeing repülőgépet vettek a kínaiak - számolt be a China Daily, amely a sikeres együttműködés szimbólumának tartja a Boeing- COMAC üzletet. Ezt hangsúlyozta a kínai COMAC-főnök az első hazai Boeing átadása alkalmából. Zsao Jüe-zsang arra célzott, hogy a Boeing-COMAC közös vállalkozás, vagyis az amerikaiak- először a történelemben - közös repülőgépgyártó céget hoztak létre külföldön. A repülőgépgyártás stratégiai ágazat, így érthető a kínaiak büszkesége. De mit szól ehhez Trump ?
Trump és az emberei nem is titkolják, hogy ellenzik ezt a közös vállalkozási formát a kínaiakkal, mert nemzetbiztonsági kockázatot látnak benne. Attól tartanak- valószínűleg nem alaptalanul- hogy a közös vállalkozás lehetővé teszi a kínaiaknak, hogy lenyúlják az amerikai technológiát. A China Daily igyekszik megnyugtatni Washingtont. Beszámol arról, hogy egyelőre csak kisebb munkálatokat végeznek el Kínában.
A Boeing gépet továbbra is Amerikában gyártják
Egészen pontosan Rentonban- írja a China Daily. Majd szépen átrepül Kínába, ahol a belső berendezéseket állítják elő, és szerelik be a gépbe. Vagyis a stratégiailag fontos rész marad az Egyesült Államokban. Egyelőre. A kínaiak viszont azzal érvelnek, hogy hamarosan az övék lesz a világ legnagyobb légi piaca. Ezt 5-10 évre teszik. Ha a Boeing nem hoz át több technológiát, akkor áttérnek a saját repülőgépgyártásra, illetve ott van még az európai Airbus Tiencsinben.
Erről már a francia közszolgálati portál, az RFI számolt be amikor megírta: késhegyig menő harc folyik a két külföldi óriás között, nem mindegy, hogy melyik cég kaparintja meg a jövő legnagyobb piacát. Pekingben játszanak is ezzel: amikor Trump először kereskedelmi háborúval fenyegetőzött, akkor gyorsan lemondtak egy Airbus rendelést, hogy helyette Boeing gépeket vásároljanak. Ezzel ugyan nem kerülték el a kereskedelmi háborút, de minden ilyen gesztust számon tartanak Washingtonban.
Már folynak a titkos tárgyalások a kereskedelmi háború befejezéséről
December elsejétől 90 napot kaptak a tárgyalófelek, hogy megállapodjanak az új típusú együttműködésről. Ez valamiféle globalizáció 2.0 lehetne a kínaiak elképzelése szerint. Erre már Hszi Csin-ping elnök Hangcsouban célozgatott a G20-csúcson. Afféle duopólium lenne, vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Trump nyilatkozatai nem éppen ebbe az irányba mutatnak, de az Egyesült Államok elnöke igen rugalmasan változtat a véleményén- főként, ha jó bizniszről van szó. A Boeing szemmel láthatóan megtalálja a számítását Kínában, és ez finom figyelmeztetés Trumpnak is: az együttműködés jobb üzlet, mint a kereskedelmi háború. Idén ez az egy kínai Boeing szállt fel, de jövőre már 100 lesz- írja a China Daily amikor beszámol az amerikai-kínai közös vállakozásról, amely először a történelemben külföldön gyárt Boeing gépeket - és persze hol másutt, mint Kínában.
