szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Víztechnológia, hulladék- és műanyagújrahasznosítás valamint fenntartható energiatermelés lesz a kutatások középpontjában, de a turizmus mellett a jövő városainak fejlesztésén is dolgoznak majd várhatóan 2023-tól.

4,775 milliárdos állami támogatást nyert a Pannon Egyetem és konzorcium partnerei, köztük a Mol a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, hogy az elkövetkezendő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán.

A pályázaton elnyert 4,775 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás a fenntarthatósági fejlesztéseket támogatja öt fő téma mentén, ezek pedig:

  • a víztechnológiák,
  • hulladék- és műanyag-újrahasznosítás,
  • fenntartható energiatermelés,
  • a jövő városainak fejlesztése,
  • és a turizmus környezettel összhangban megvalósuló alakítása.

A megvalósításban a Pannon Egyetem együttműködő partnerei a Mol Nyrt., a Hidrofilt Kft., a Netta Pannónia Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.

A létrejövő fenntarthatósági kompetencia központ legfőbb célja a magas szintű kutatás-fejlesztési infrastruktúra és tudásbázis kiépítése, valamint egy versenyképes k+f+i fejlesztőgárda felállítása. A fenntarthatósági kompetencia központ kiépítése idén márciusban indul és várhatóan 2023 februárjában fejeződik be Veszprémben és Nagykanizsán.

A projekt megvalósításával azt remélik, hogy a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a nyersanyag- és ásványkincsekkel való felelős gazdálkodás területein az ország vezető kutató-fejlesztő erejévé válhat a konzorcium és hogy az innovációs fejlesztéseik a nemzetközi térképen is meghatározóak lesznek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Schaffhauser Tibor Gazdaság

Miért kritizálja mindenki az uniós klímatörvényt?

Az EU feladta a harcot, bukásra kárhoztatjuk magunkat – Greta Thunbergtől a Greenpeace-ig zöld aktivisták ehhez hasonló kritikával illetik az Európai Bizottság március 4-én bemutatott uniós klímatörvény-tervezetét, amely nem határozott meg 2030-as kibocsátási célokat. A bizottságnak emellett szembe kell néznie a progresszív tagállamok kritikájával is, tucatnyi ország vezetői sürgetnek magasabb kibocsátás-csökkentési célokat, és azok mielőbbi elfogadását – a bizottság őszi terveivel szemben – legkésőbb júniusban szükségesnek tartják. De jöhet kritika a lemaradó országoktól is, amelyeknek a klímatörvény a későbbiekben alighanem legtöbb politikai vitát kiváltó pontja fáj majd, mely szerint a bizottság felhatalmazást kapna, hogy kötelezően követendő ajánlásokat szabjon a később meghatározott célok teljesítésében elmaradó tagállamok számára. A kétsebességes Európa szelleme a klímavédelemben is egyre láthatóbb. Elemzés.