szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Érdemes odafigyelni, mert a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti.

A kormány március 15-től rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ilyenkor a bírósági eljárásra vonatkozó határidők főszabályként nem kezdődnek meg és a már megkezdett határidőkbe a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama nem számít bele - írta közleményében a Deloitte.

A rendkívüli ítélkezési szünet alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, a már kitűzött tárgyalásokat elhalasztják. Fontos azonban, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése az adóhatóság előtti határidőket nem érinti. Az adójogszabályok számos esetben szigorú eljárási határidőket szabnak a vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt.

A rendkívüli ítélkezési szünet az adóhatósággal szembeni perindítási határidőt sem hosszabbítja meg. Vagyis, ha az adóhatósági határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot akarunk, akkor a keresetlevelet a veszélyhelyzet ellenére is a törvényben előírt 30 napos határidőn belül kell benyújtani

 – mondta dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes csoportjának vezetője.

Feltehetőleg a legtöbb vállalkozás számára a szokásosnál lényegesen nehezebb a határidők megtartása a kialakult veszélyhelyzet miatt. A Deloitte szerint erre az esetre jelenthet megoldást az úgynevezett igazolás jogintézménye, aminek útján a vállalkozások az akadályoztatás pontos megjelölésével a legtöbb esetben kimenthetik magukat a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Joó Hajnalka, Tóth Richárd Itthon

Közérdek, hogy ne titkolja a kormány a koronavírus-fertőzések területi adatait

Sem adatvédelmi, sem egyéb szempontból nem áll meg a kormány és az országos tisztifőorvos érvelése, hogy Európa legtöbb országával ellentétben Magyarország miért nem teszi közzé területi bontásban is a koronavírus-fertőzöttek adatait. A járványügyi szakértő és jogászok szerint az erről szóló információknak nemhogy titkosnak nem szabadna lenni, hanem egyenesen közérdek, hogy megismerhetők legyenek.