Kríziscsomagot készített a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a koronavírus okozta gazdasági visszaesés kezelésére. Közleményükben azt írják, hogy az új koronavírus gazdasági hatása megjelenik mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. A kamara szakmai álláspontja szerint a gazdaság működésének minimális fenntartásához, majd annak jelentős mértékű újraindításához a kínálati oldalon jelentkező válsághelyzet kezelése az elsődleges.

Ahogyan azt korábban a kamara elnöke, Parragh László a hvg.hu-nak adott interjújában mondta, ezúttal is kiemelték, hogy a mostani krízishelyzet nem összehasonlítható a 2008-as pénzügyi válsággal, így annak kezelése is eltérő eszközrendszert igényel. Erre vonatkozóan készítették el kríziscsomagjukat, amelyet március 17-én el is juttattak a kormányhoz.

Most úgy fogalmaztak, hogy a jelen helyzet kezelésében a kényszerszolidaritás és az aszimmetrikus tehermegosztás elvét tartják mérvadónak – mindaddig amíg a gazdasági helyzet ezt úgy kívánja. Mindez egy háromszereplős modell együttes beavatkozását jelenti, azaz az állami szerepvállalás dominanciája mellett a vállalkozásoknak (munkaadóknak) és a magánszemélyeknek (munkavállalóknak) is egyaránt ki kell vennie a részét a tehervállalásban – írták.

Az MKIK álláspontja szerint az új koronavírus-járvány egy globális méretű humán-, fizikai és gazdasági válság is egyben. Mindez magával vonja, hogy nem elegendő csupán a gazdasági válságkezelésre koncentrálni, sőt egyértelműen megállapítható, hogy rövid távon a humán, fizikai tényező elsőbbséget élvez. Az MKIK a kialakult helyzet komplexitását tekintve, offenzív gazdaságpolitikai magatartásra tesz javaslatot. Ennek része:

1. a Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása,
2. a munkahely-megtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése,
3. az életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása,
4. a szolidaritási, közjót biztosító intézkedések bevezetése.

A kamara szerint legfontosabb feladat jelen helyzetben a munkahelyek megtartása. Úgy fogalmaztak, hogy a mostani helyzetben messze nem csak a legevidensebb ágazatok (turizmus, vendéglátás stb.), hanem újak is leálltak. Első körben azok, amelyek szorosan kapcsolódtak az azonnal összeomlott ágazatokhoz. Ezt követően pedig azok is, amelyek a személyes érintkezések csökkentése miatt bevezetett korlátozások következményeként jelentős árbevétel-zsugorodást szenvednek el. Ez a begyűrűző hatás mára már szinte minden ágazatban, más-más mértékkel, de érezteti hatását.

Fontosnak tartották kiemelni, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében a támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolják odaítélni. Példaként hozták, hogy ha egy vállalat hajlandó

• az értékláncát átalakítani,
• a termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket megtenni,
• a munkaerőt úgy megtartani, hogy a terhekben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.

Az MKIK ágazati munkacsoportokat is felállított, ezek észrevételeit és javaslatait hamarosan eljuttatják a szakpolitikusoknak.

Az elmúlt napokban a BKIK elnöke, Nagy Elek üzletember is hasonló terveket fogalmazott meg, abban a csomagban is szerepelt például a Nemzeti Válságkezelő Holding, amely állami kezességvállalás mellett bocsátana ki ezermilliárd forintnyi kötvényt, 0 százalékos kamattal, ebből folyósítsanak állami és magáncégeknek. Orbán Viktor miniszterelnök pedig hétfőn a parlamentben azt közölte: a jövő hét elején a "legnagyobb gazdaságélénkítő" programot jelenti be a kormány, amelynek célja a munkahelyek megtartása.