A rendes szauna sajnos nem működik, az alagsorban ugyanis nem megoldható a kellő szellőzés. Az infraszaunát viszont lehet használni, de egyszerre maximum ketten. A jakuzzit ugyanígy. A kültéri medencében egyszerre 5-6 fő tartózkodhat – sorolja a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozásokat egy kis balatoni szálloda recepciósa a június 1-ei hosszú hétvégén.

A wellnessrészleg használatának ilyeténképp való korlátozása egy 20-30 szobás szállás esetében már kellemetlenséggel járhat a vendégek számára – illetve járhatna, ha a szobák ki lennének használva. A hosszú hétvégén még volt pár foglalt szoba, de a hét közepén újra lehúzták a rolót, legalábbis a következő hétvégéig.

Képünk illusztráció

MTI / Mónus Márton

A járvány miatt nem csak a vendégek maradtak el, nyersanyag híján az étteremben sincs minden, amit az étlapon látni. Például kávé, a gép ugyanis nem érkezett meg időben. A svédasztalos reggelinél az ételek közelében kötelező a maszk a vendégeknek, és a másfél méteres távolság is az sorban állásnál – legalábbis lenne, ha akadna annyi vendég, hogy sorba kelljen állniuk.

Ami persze a vendég számára nem hátrány, ahogy az sem, hogy a balatoni települések utcáin, vízpartjain június elején olyan csend és nyugalom honolt, amilyet normális helyzetben februárban, márciusban tapasztalni.

Egyszóval a szezon késve és döcögősen indul a magyar turizmusban, cserébe valószínűleg tovább tart majd. Legalábbis több balatoni (télire bezáró) vendéglátós szerint ősszel tovább lesznek nyitva, hogy megpróbáljanak valamennyit behozni a kieső bevételekből.

MTI / Czeglédi Zsolt

Áprilisban lényegében lenullázódott a turizmus

Pedig a kiesés hatalmas lesz, a legfrissebb, áprilisi statisztika szerint abban a hónapban a márciusban bevezetett korlátozó intézkedések következményeképp a turizmus lényegében lenullázódott. 2019 áprilisához képest a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 99 százalékkal esett vissza. A belföldi vendégek száma 96, a vendégéjszakáké 95 százalékkal csökkent.

A be- és kiutazási korlátozások ellenére azért akadt pár külföldi a szálláshelyeken, háromezer vendég 17 ezer éjszakát töltött el. Minden bizonnyal jórészt vendégmunkásokról, kisebb részt itt ragadt turistákról van szó. A KSH részletes adatai szerint a legtöbb vendégéjszakát, közel 6500-at ázsiai országok polgárai töltötték magyarországi szálláshelyeken. Ez vélhetően nem független a Samsung-gyár 300 munkásától, akiket a budapesti Intercontinentalban szállásoltak el.

Túry Gergely

De jelentős mennyiségű vendégéjszakát termeltek ukránok (2329-et), szlovákok és németek (egyformán 852-t), osztrákok (740-et) és románok (508-at).

Május végén, a korlátozások fokozatos feloldásával, a szállások, éttermek, kocsmák újranyitásával a turizmus kezdett magához térni – hogy mennyire, arról egyelőre nincs statisztika, de a fenti példa jól jelzi, hogy szó sincs villámgyors visszapattanásról. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint napi 2000–2500 új foglalás érkezik, többségében júliusra és augusztusra. Június gyengébb tavalyhoz képest, a júliusi foglalások száma ugyanakkor bizakodásra ad okot. "Az augusztus 20-i hosszú hétvégére eső foglalások hét százalékkal túl is szárnyalták a rendszerünkben egy éve mért állást. Elképzelhető, hogy idén az államalapítás ünnepén rekordot dönt a foglalások száma" – mondta a Kisalföldnek Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtófelelőse.

A foglalásokból kiderül, hogy a helyszínválasztásnál inkább a biztonságra törekednek a családok, próbálják kerülni a tömeget. A várható kánikulai meleg ellenére hanyagolják a vízpartokat és a fürdőket, inkább a különálló apartmanokat és vendégházakat részesítik előnyben.

Túry Gergely

A külföldi turisták fognak igazán hiányozni

A biztató augusztusi foglalásszám ellenére a teljes belföldi turizmus egész biztosan jelentősen el fog maradni a 2019-estől. A járvány miatt nagyon sok magyar veszítette és veszíti el az állását, sokaknak csökkent a fizetése – vagyis kisebb a fizetőképes kereslet. Ráadásul sok munkáltató a szabadságok kiadásával reagált a járvány miatt részben leállított gazdaságra, így sok magyarnak kevesebb szabadságnapja maradt nyárra, amikor amúgy üdülni ment volna.

Ennél is nagyobb érvágást fog jelenteni a külföldi turisták elmaradása. Ugyan a járvány miatt mind a szálláshelyek, mind a légitársaságok a szokásosnál jóval rugalmasabb lemondási feltételeket kínálnak, a járvány első hulláma pedig lecsengett Európában, továbbra sem kockázatmentes döntés külföldi útra vállalkozni. Már csak azért sem, mert senki sem tudja, mikor és hogyan változik a járványügyi helyzet.

Arról nem beszélve, hogy a gazdasági válság a küldő országokat is sújtja, sőt a legfontosabb küldő országokat jobban, mint Magyarországot, ezért ezekben az országokban is csökken a turizmus iránti kereslet.

AFP / Besenyei Gergely

A hazai szálláshelyeken a külföldi és a magyar vendégek lényegében évről évre ugyanannyi éjszakát töltenek el. Azonban a külföldiek többet költenek. Ami a szálláshelyek bevételeit illeti, 2019-ben a külföldi vendégek 208,7 milliárd forintot költöttek, miközben a magyarok csak 124 milliárdot. És ez nem volt kirívó év, az arányok korábban is hasonlóan alakultak.

Ami az turisztikai utakkal kapcsolatos összes kiadást illeti (amiben benne vannak az egyéb szolgáltatásokra, élelmiszerre és üzemanyagra stb. költött pénz) a különbség még nagyobb. 2019-ben a Magyarországra tett utazások során 2,3 ezer milliárd forintot költöttek külföldiek. Eközben a belföldi turisták mindössze 393 milliárd forintot, vagyis alig hatodannyit. A 2019-es év ebből a szempontból sem volt kirívó az arányokat tekintve.

Túry Gergely

A magyar turisták nem tudják pótolni a külföldieket

Persze ahogy a járvány miatt kevesebb külföldi turista érkezik majd Magyarországra, úgy kevesebb magyar turista is megy majd külföldre. Sokan inkább belföldi célpontokat választanak majd, ezzel kompenzálják a külföldi turisták kiesését. Ha úgy tetszik: a külföldi turisták ugyan kevesebb pénzt hoznak majd Magyarországra, de a magyar turisták is kevesebbet visznek ki. Ezt a folyamatot a kormány igyekszik erősíteni például a Szép-kártya adózási feltételeinek javításával, és ha a legújabb nemzeti konzultáció kérdéseiből indulunk ki, lesz kampány a belföldi turizmus (meg úgy általában minden hazai termék) népszerűsítésére.

Hogy ez mire lehet elég, azt jól érzékelteti az alábbi grafikon:

Magyarország utasforgalmi egyenlege vaskosan pozitív, 2019 egészében 1,34 ezer milliárd volt – ennyivel több pénzt hoztak a külföldi turisták annál, amit a magyar turisták elvittek. (Az utasforgalmi export az az összeg, amit a külföldiek hoznak, a magyarországi vállalkozások ekkora értékben „exportálnak” külföldiek számára szolgáltatásokat és árukat.)

A hatalmas különbséget két tényező magyarázza: egyrészt jóval kevesebb magyar utazik külföldre, mint ahány külföldi Magyarországra, másrészt a magyarok kevesebbet költenek külföldön, mint a külföldiek Magyarországon. 2019-ben egy külföldi turista egy nap átlagosan 16,7 ezer forintot hagyott itt.

A számok alapján tehát ha egyetlen magyar sem menne külföldre üdülni 2020-ban, akkor sem tudnák kompenzálni a külföldiek költéseinek kieséseit.

Nem csak a szűk értelemben vett turizmus

Hiába úszta meg Magyarország és az egész régió relatíve olcsón a járvány első hullámát, Orbán Viktor miniszterelnök kezdeti helyzetértékelése az egész évre vetítve is helytálló: a turizmusnak kampó.

És nem csak a szűk értelemben vett turisztikai cégeknek (például szálláshely-szolgáltatóknak) fognak nagyon hiányozni a külföldi vendégek. Ahogy említettük, a Magyarországra tett utazásokhoz kapcsolódó kiadások összessége messze meghaladja azt, amit a turisták a szálláshelyeken és a vendéglátóipari egységekben hagynak. A fogyasztási szerkezet tortája így festett 2019-ben (és a megelőző években sem volt nagyon másmilyen):

A torta mérete 2,3 ezer milliárd forint volt, szóval a közlekedésre vagy az üzemanyagokra eső szelete sem elhanyagolható, forintban kifejezve sem.