Optimista maradt a Magyar Nemzeti Bank, legalábbis a gazdaság más irányítóihoz képest. Saját korábbi előrejelzésüket azonban csökkentették a most kiadott inflációs jelentésben.

Az MNB szerint

a GDP-növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, 2022-ben pedig 3,5–3,7 százalék lehet.

Azzal a véleményével, hogy az év egészében idén sem esik vissza a gazdaság a jegybank egyedül van: még a kormány is 3 százalékos recesszióval számol. A jegybankban úgy számolnak, hogy az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése pörgetheti a gazdaságot. Ráadásul szerintük a háztartások fogyasztása magas marad, ezt a hiteltörlesztési moratórium és az elmúlt években felhalmozott sok megtakarítás segítheti. Ha pedig ez valóban így lesz, akkor a 2008-2009-es válságtól eltérően ez komolyan segítheti a növekedést.

Az MNB szerint az év második felében visszarendeződhet a munkaerőpiac is. Addig több mint százezer munkahely szűnhet meg – és ez még egy optimista forgatókönyv mások előrejelzéseihez képest –, de annyira gyors lehet a visszarendeződés, hogy az év végére csak 1,5–2,5 százalékkal fog csökkenni a foglalkoztatottság a versenyszférában. A munkanélküliségi ráta idén 4,8-5,5 százalék körüli lehet, majd 2021-ben vagy 2022-ben újra 4 százalék alá süllyed.

A fizetések azonban sokkal lassabb ütemben fognak nőni a jegybank szerint, mint eddig. Sok cégnél újratárgyalják a béreket, visszafogják a mozgóbéreket és a jutalmakat, ezért idén csak 6,5–7,5 százalékkal nőhet a bruttó átlagkereset. A gazdaság gyors helyreállásával ismét erősödik majd a verseny az új munkaerő felvételéért és a meglévő dolgozók megtartásáért, ezért 2021-ben 9,1–9,7, 2022-ben 7,8–8,3 százalékos béremelkedést remél a jegybank.

Ehhez azonban egy nagyon fontos részletet még hozzátett az elemzés. A korábbinál sokkal többen dolgoznak a válságban részmunkaidőben, a hivatalos kereseti adatokba viszont csak a teljes munkaidőben dolgozók számítanak bele. Vagyis a valódi béremelkedés kisebb lesz, mint amit ezek a számok ígérnek.

Az infláció továbbra is alacsony marad a jegybank szerint. Idén és jövőre 3,2–3,3 százalékos lehet a mutató, miközben a maginfláció idén 3,3–3,5 százalékos lehet 2,6–2,7 százalékosra csökkenhet. Hogy a válság nem dobja meg az inflációt, annak az az oka, hogy a kereslet gyengül és a bérnövekedés lassul.

Az MNB arra is alapozza az optimizmusát, hogy sok egyéni vállalkozó tér vissza már a munkába.

Márciusban és áprilisban közel 40 ezren szüneteltették a tevékenységüket a járvány miatt. Májustól viszont a szüneteltetetésből kilépők száma már meghaladta az oda belépőkét, ami arra utal, hogy a gazdaság helyreállása már megkezdődött.