Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke még 2019 novemberében fordult az Alapvető Jogok Biztosához a bonus-malus rendelet által lehetővé tett úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.

Az eljárás előzménye az volt, hogy egyre több autós panaszolta, hogy akár egy csekély összegű károkozást követően is hiába volt hosszú időn keresztül kármentes, illetve a biztosító helyett maga megtérítette a károsult kárát, a díja a korábbihoz képest a többszörösére ugrott.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a jelentésében megállapította egyfelől, hogy jelenleg a kártörténeti adatok alapján megállapított biztosítási díjakat teljesen önkényesen határozhatják meg a biztosítók. A szabályozás nem veszi például figyelembe azt a tényt, hogy a biztosítóknak tagadhatatlan gazdasági érdeke van az árak megállapításában. A fogyasztók érdekeinek védelme viszont ugyanekkor egyáltalán nem része a szabályozásnak.

Megállapította azt is, hogy a biztosítók sokszor túlzott mértékű, a kárstatisztikáktól elszakadó károkozói pótdíjat állapítanak meg, illetve azt is, hogy a jelenlegi gyakorlat szerinti kockázat alapú díjkalkuláció sokszor pont a bonus-malus rendszert veszi semmibe, ami oda vezet, hogy akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedést is eredményezheti a fogyasztónak.

Az Alapvető Jogok Biztosa a végső állásfoglalása előtt kikérte a Pénzügyminisztérium, az MNB elnöke és a MABISZ véleményét is. Jelentése szeptember 15-én készült el, és alkotmánysértést állapított meg. Az ombudsman ezért felkérte a pénzügyminisztert, fontolja meg a rendelet módosítását, az MNB elnökét pedig, hogy fokozottan ellenőrizze a területet.