Gyorsan alkalmazkodott a magyar cégek többsége az új járványügyi szabályokhoz, de nem volt nagy az öröm, hogy néhány hónap leforgása alatt sokadszor kellett egészen új szabályokat megtanulniuk. Ennek az egyik csúcspontja az volt, amikor november 10-én késő este csak Orbán Viktor egy nappal korábbi bejelentéseiből és az aznap esti interjújából lehetett sejteni, hogy milyen új szabályok léphetnek életbe a következő napon, a kormányrendelet még sehol nem volt másfél órával az előtt sem, hogy a hatályba lépését ígérték.

Aznap beszéltünk olyan vállalkozóval is, aki egy kis falatozó tulajdonosaként annyit tudott mondani, majd a könyvelője elolvassa a Magyar Közlönyt, és megmondja neki, hogy egy nappal később legalább úgy kinyithat-e, hogy az utcai ablakon adja ki az ételt. Végül kinyitott, és bízik abban, hogy ezt minden hatóság szabályosnak fogja találni.

Nem volt ez másképp az idősek idősávjának visszavezetésével sem, igaz, ott legalább a keddi bevezetés előtt több órával, hétfőn délután megjelentek a közlönyben a részletszabályok.

Miközben még csak találgatni lehet, meddig tart a válság, és vannak szektorok, amelyek már a tavaszi korlátozásokat is csak komoly megszorításokkal élték túl, az is kiderült, hogy szeptemberi lezárások a turizmuson kívül más szektoroknak vészesen nagy kárt nem okoztak, annál aggasztóbb a kérdés, mi jöhet most. Szeptemberben ágazatonként tekintettük át, hogy sikerült addig átvészelni a válságot, és milyen jövőképre számítanak – most itt az ideje újra mérleget vonni és átnézni a lehetséges jövőképet.

Turizmus

Teljesen egyértelmű, hogy ez az ágazat hatalmas bajban van – írtuk két hónappal ezelőtt, és ami azóta történt, csak igazolta az aggodalmakat. A borzasztó tavasz után augusztusban már legalább a magyarok mertek nyaralni, akkor az egy évvel korábbi szint 98,6 százalékára visszakúszott a belföldi turizmus forgalma, külföldiek viszont csak negyedannyian jöttek, mint egy évvel korábban. Szeptemberben aztán már a belföldi szállóvendégek száma is csak az egy évvel azelőtti szint 76 százalékán állt, a külföldieké pedig a 2019. szeptemberi mutató 6 százalékán.

A szállodáknál a zárás utáni első 30 napban a november 8-ig tartó foglalások 80 százalékát az állam megtéríti – jelentette be Orbán Viktor. Csakhogy ez nem ér annyira sokat, mint amilyen jó ötletnek elsőre tűnhet: mint megírtuk, a következő egy hónapra amúgy is alig volt foglalás, a járvány miatt szinte mindenki az utolsó pillanatban foglalt szobát.

A szektor reménykedhetett abban, hogy karácsonykor valamit sikerül menteni egy katasztrofális év végén, de igazából már az ősz tönkretette az ilyen vágyakat. Az igazi baj nem is az újabb lezárás, hanem az, amire már két hónapja panaszkodtak: ha egyszer már megtörtént, hogy egyik pillanatról a másikra megváltoztak a beutazási szabályok, akkor nem tudják azt ígérni a turistáknak, hogy többet ilyen nem fordul elő.

Vendéglátás

Az éttermeknek és a szabadidős létesítményeknek a veszélyhelyzet 30 napjára nem kell járulékot fizetniük a dolgozóik után, az állam pedig a munkavállalók bérének a felét megtéríti, ha nem bocsátanak el embereket.

A bejelentés után megkérdeztük Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetőjét, aki azt mondta: a szállodáknál komoly gond jöhet, a vendéglátóiparban viszont ez a támogatási csomag elég lehet.

Kereskedelem

A február-márciusihoz hasonló felvásárlási lázat az ősszel nem láthattunk, a vásárlási idősávok viszont visszatértek – igaz, egy órával rövidebb időt tartanak fenn a 65 év felettiek számára, mint akkor.

A kiskereskedelmi forgalom még mindig nem tért vissza a márciusi szintre, bár legalább az egy évvel korábbihoz képest növekedést mért a KSH. De érdemes részeire bontani a számot. Az élelmiszer-kereskedelem forgalma növekszik, hiszen enni akkor is kell, ha járvány van – de még egy fontos tényező befolyásolja ezt: az elmúlt hónapokban kiugró volt az élelmiszereknél a drágulás, vagyis a növekvő bevétel nem jelent növekvő mennyiséget. Gyógyszerekből viszont többet vesznek, minden máson viszont spórolnak az emberek. Könyvekből és számítástechnikai termékekből 10 százalék alatti a visszaesés mértéke, a bútorok, műszaki cikkek, ruhák vásárlását is inkább elhalasztják, ott 20 százalék fölötti a zuhanás az egy évvel korábbihoz képest.

És természetesen a turizmus visszaesését megérzi a kereskedelem is: az elemzők már a nyári adatokat látva arra figyelmeztettek, hogy azért kisebb a boltok forgalma a reméltnél, mert sokkal kevesebb külföldi turista jött ide költeni a pénzét. Virovácz Péter, az ING elemzője még október elején figyelmeztetett arra, hogy ha a munkaerőpiaci támogatások kifutásával csökken a rendelkezésre álló jövedelem, az tovább lassíthatja a növekedést – most ez még nagyobb gondokat okozhat.

Benzinkutak

Az üzemanyag-kiskereskedelemben az év első kilenc hónapjában 9,7 százalékkal csökkent a forgalom 2019 január-szeptemberéhez képest. Vagyis úgy tűnik, hogy az ingyenes parkolással a kormány Budapest néhány belvárosi részén megnövelte az autóforgalmat és hónapokra lenullázta az önkormányzatok parkolódíj-bevételét, de országos szinten sokkal kevesebbet autóztak az emberek a tavaszi kijárási korlátozások, a több home office és a kevesebb nyaralás miatt.

Hogy ez így marad-e az újabb ingyenes parkolási lehetőségekkel is, az attól függ, hogy mennyien állnak át újra az otthoni munkavégzésre.

Rendezvényszervezés

A konferenciaturizmus és az ehhez kapcsolódó rendezvények szervezése már a tavaszra a földbe állt, és ezen az sem változtat, hogy munka céljából ez után is szabad beutazni az országba.

Az egyéb rendezvények szervezői sakkozhattak a létszámkorlátokkal – a nagyobbak, élükön a fesztiválok többségével, így is elbukták az idei szezont –, most viszont általános rendezvénytilalmat vezettek be még a kültéri eseményeket sem lehet megtartani. Az egyik leggyakrabban szervezett magáncélú rendezvény az esküvő volt – vannak olyan esküvőszervezők, akik arra panaszkodnak, néhány ügyfelük már a harmadik időpontját mondja le náluk. A szektorban az maradhat talpon, aki az aranykornak számító 2018-2019-ben elég pénzt félrerakott.

Szolgáltató szektor

Baj van, katasztrófa egyelőre nincs – legalábbis azoknál a cégeknél, amelyek túlélték a tavaszi jövedelemkiesést. A boltok mellett a kisipari szolgáltatók, fodrászok is bezárnak este 7 órakor, de ezek jelentős részében azért eddig is 19 óra előtt volt nagyobb a forgalom, ez nem okoz akkora gondot, mint a tavaszi 15 órás zárás. Sok minden azon dől el, hogy az emberek mennyire mernek mások közé kimenni.

Az egyik legnagyobb nyertese a helyzetnek az informatika. Egy nemrég bemutatott kutatás szerint már a junior kategóriások is több százezer forintot visznek haza, a szeniorok 40 százaléka pedig 600-900 ezer forintot, közel harmaduk még ennél is többet keres. A home office és tavasszal minden iskolás, mostantól a középiskolások otthoni oktatása megnövelte az egyébként sem kis keresletet az IT-szolgáltatásokra.

Sport

Az edzőtermek és uszodák bezárnak, a profi sport zárt kapukkal folytatódhat – nem sok kérdést hagy ez nyitva. Az ország legnagyobb szabadtéri sportrendezvényét, a Spar Budapest Maratont megrendezték októberben, de külföldiek szinte alig jöttek és a magyarok közül sem mindenki mert beállni a mezőnybe, így a szokásos létszám nagyjából harmada gyűlt össze.

A tömegsportrendezvények szervezőinek nagy része csak óvatosan tervezett előre a 2021-es szezonra, néhány esemény dátumát már kitűzték, de egyelőre inkább a kivárás látszik. A hobbifutók és a kerékpárosok annyi kedvezményt kaptak, hogy maszk nélkül edzhetnek szabad téren, de azt még lehetetlen előre jelezni, hogy egy nagyobb mezőnyben hányan indulnának el a jövő tavaszi versenyeken.

Ingatlanpiac, építőipar

Az építőiparnak nem lett volna jó éve 2020 a járványtól függetlenül sem, azzal, hogy a kedvezményes lakásáfát 2019 végén kivezették, előre lehetett látni, hogy a csúcspont ott lesz, onnan már lefelé fog vezetni az út. Ez nem pontosan így lett végül, de csak azért nem, mert annyi építkezés csúszott át 2020 első hónapjaira, hogy onnan indult meg a csökkenés, részben függetlenül a járványtól.

Az építőipari cégek tömeges leépítésre és lánctartozásokra panaszkodnak, de az, hogy jövőre újra 5 százalékos lesz a lakásépítési áfa, újra felpörgetheti a szektort. Az igazi félelme a szektor szereplőinek nem is az, hogy nem lesznek dolgozók, hanem az, hogy ha kevesebb pénzük van az embereknek, az önkormányzatok pedig megszorításokra kényszerülnek, akkor elfogynak a megrendelések.

Mezőgazdaság

A tavaszi első rossz tapasztalatok után eddig úgy tűnik, sikerült menteni a menthetőt: könnyített szabályokat vezettek be, hogy külföldi dolgozók Magyarországra érkezzenek. Ráadásul sokan inkább haza sem mentek a nyáron a bizonytalanság miatt, így ez az ágazat inkább a tavaszi aszály miatt szenvedheti meg 2020-at, nem a koronavírus miatt.

Logisztika

Európa szinte minden kormánya és logisztikai cége belátta a tavasz elején: kritikus pontja a gazdaságok működésének, hogy az ellátási láncok ne sérüljenek. Eddig sikerült elkerülni, hogy komoly problémák legyenek a logisztikában, és nem látszik nyoma annak, hogy ez változzon.