„A vakcináció mértéke több hét múlva éri el azt a szintet, ami megfékezhetné a felfutást. Addig szükség lehet szigorításokra is” – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Blikknek adott interjúban. Kásler Miklós egyúttal azt pedzegette, hogy be kellene zárni a nem létfontosságú boltokat.

Úgy fogalmazott: „Ha azt tekintjük, hogy a járványügyi szigorítások maximuma 100 százalék, akkor a jelen pillanatban életben lévő szigorítások ennek a 70 százalékát teszik ki. Sok példa van a világban, mit lehet még tenni: iskolákat bezárni, előre lehet hozni a szünetet vagy meg lehet hosszabbítani az időtartamát erre a kritikus néhány hétre.

Az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak nyitva tartása mellett lehet az egyéb boltok nyitva tartásán is szigorítani.”

„Kevesebb ostobább dolgot tudok elképzelni a járvány elleni küzdelemben, mint az emberek zárt területre való összezsúfolása” – reagált a miniszter mondataira Kunetz Zsombor. Az egészségügyi szakértő Facebook-oldalán azt írta, ha tovább csökkenne a nyitvatartási idő, „kevesebb idő állna rendelkezésre a bevásárlások megtételére, miközben ettől az intézkedéstől nem csökkenne a bevásárolni kívánók száma. Ergo egyszerre több ember lesz egy időben az üzletekben”.

Szerinte éppen ellenkezőleg kellene cselekedni: „növelni a rendelkezésre álló időt, azaz a nyitva tartást meghosszabbítani, miközben szabályozzák a négyzetméterre eső emberek számát”. A hvg.hu-nak azt mondta, a vásárlási idősáv esetleges újbóli bevezetése lenne

az egyik legkárosabb megoldás,

mert ebben az esetben is szűkülne a vásárlásra fordítható idő, és egyszerre sok ember zsúfolódna össze a boltokban. Kunetz Zsombor hozzátette: az emberek napközben home office-ban vagy a munkahelyükön dolgoznak,

kik vásárolnak napközben? Az idősek. A vásárlási sáv tehát így is, úgy is megvan.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szintén azzal a javaslattal állt elő még korábban, hogy négyzetméter alapon határozzák meg, egy áruházban, azon belül is egy helyiségben egyszerre hány ember lehet. Bubenkó Csaba elnök a hvg.hu-nak most azt mondta, számítanak szigorításra, noha a szakszervezettel nem egyeztetett erről eddig a kormány. „A dolgozókban benne van a félelem, hogy bárki elkaphatja a vírust”, ezért a szakszervezet hivatalos levélben fordult az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárságához, kerüljenek előbbre az oltási sorban a kereskedelmi dolgozók. Válasz még nem érkezett.

Közben Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa is arról beszélt az állami tévében, hogy elképzelhetőnek tartja a szigorítást a védekezésben, „mert a vírusmutánsok miatt egyre többen fertőződnek meg, és kerülnek kórházba”. Részleteket azonban nem mondott.

Eddig egyedül Székesfehérváron döntöttek úgy a képviselők, hogy vásárlási sávot ajánlanak a 65 év felettieknek a városi piacon. Cser-Palkovics András Facebook-oldalán azt írta, az idősek a következő két hétben 12 és 13 óra között menjenek vásárolni. A kereskedők kiesését 10 százalékos bérletidíj-kedvezménnyel segítené cserében az önkormányzat. A polgármester úgy fogalmazott, az idősek saját belátásuk szerint a vásárlási sávon kívüli időben is mehetnének a piacra, „azonban a megjelölt egy órát nekik szeretnénk fenntartani”.

Tárgyalási csiki-csuki

A nem létfontosságú üzletek és szolgáltatások ideiglenes lezárásáról először Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője beszélt múlt pénteken egy interjúban. A szakember akkor azt mondta, megfontolandó, nem kellene-e bezárni a bevásárlóközpontokat is, mivel vendéglátóhelyek híján ezek váltak találkozóponttá, így hozzájárulhatnak a járvány terjedéséhez. A hvg.hu úgy tudja, az érintett bevásárlóközpontokat nem kereste meg ezzel kapcsolatban a kormányzat.

„A szakterületet irányító ITM államtitkársággal napi kapcsolatban vagyunk (ezt szó szerint kell érteni), álláspontokat megfogalmaztunk” – ezt már Vámos György, a multinacionális áruházláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára írta a hvg.hu-nak, hozzátéve, hogy a változások a járványhelyzettől függenek. Vámos szerint „megoldási lehetőségeket nem lenne szerencsés a súlyosbodó járványhelyzetben latolgatni, akár javaslatokról, akár találgatásokról lenne szó. Ez oktalan pánik-, vagy éppen illúziókeltéshez is vezethet, hiszen teljesen érthető okok miatt mindenki reménykedik a kedvezőbb lehetőségekben”.

Egy másik szervezetnek, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetségnek sincs semmilyen információja a korlátozásokkal kapcsolatos intézkedések előkészítéséről. „Az operatív törzs az aktuális járványügyi adatok és a várható változások, tendenciák ismereteiben hoz mindig döntést és mi csak a döntést követően rendelkezünk információval” – írta Neubauer Katalin, főtitkár, aki szerint tavaly a legnagyobb problémát az okozta, hogy a korlátozások a vásárlókra vonatkoztak és nem az üzletekre. „A tavaly tavaszi rendelet értelmében a vásárló nem mehetett be bizonyos üzletekbe, de egyesek szerint ez nem jelentette azt, hogy az üzletet be kellett zárni. A megfogalmazás konfliktusokat okozott a bérbeadók és az üzletek bérlői között. A bérbeadók ragaszkodtak a bérleti díjhoz, mondván, csak bemenni nem lehet a vásárlónak az üzletbe, kinyitni ki lehetett az üzletet. Ezért most azt kérjük, hogy ha hasonló korlátozások lesznek, akkor a kormány teremtsen tiszta jogi környezetet, mondja ki, ha az üzleteket be kell zárni” – hívta fel a figyelmet.

A tavalyi példa

Tavaly, a járvány első hullámának idején csak az élelmiszerboltok, a patikák és a drogériák tarthattak nyitva 15 óra után is. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint délután 3 és reggel 6 óra között

• az élelmiszert,
• az illatszert,
• a drogériai terméket,
• a háztartási tisztítószert,
• a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzlet,
• továbbá a gyógyszertár,
• a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet
• és a benzinkút,
• valamint a dohánybolt lehetett nyitva. (Később ez utóbbit is kivették ebből a körből.)

Szabálysértést követett el az, aki a nem megengedett időben vagy a nem megengedett módon tartózkodott az üzletekben, boltokban vagy egyéb helyszíneken. A szabálysértési pénzbírság legalacsonyabb összege 5 ezer forint, míg a legmagasabb félmillió volt. Azt, hogy minden bezárt-e, aminek be kellett, a rendőrség ellenőrizte.

Ezenkívül vásárlási idősávot is bevezettek: a 9 és 12 óra közti időszakot az időseknek tartották fenn. Az intézkedést sok kritika érte, egyebek közt az, hogy az idősáv utolsó órája kihasználatlan, és nehezíti a családok hagyományosan szombat délelőtti bevásárlását is. Változtatni azonban a kormány nem volt hajlandó a szabályozáson, a különleges bolti idősáv június közepéig érvényben volt. Akkor jelent meg az a kormányrendelet, amely mindössze csak azt írta már elő a járvány elleni védekezésben, hogy a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban kötelező maszkot hordani.

Ezt hozta a második hullám

Ősszel, a koronavírus újabb hullámában hivatalosan az Idősek Tanácsa kérte a vásárlási idősáv bevezetését a kormánytól, amely órákon belül lépett is: a tavaszitól eltérően hétköznap 9 és 11 óra között, míg hétvégén 8 és 10 óra között jelölték ki az idősek vásárlási sávját. Ezekben az időszakokban csak a 65 év felettiek mehettek boltba. Ez azonban nem aratott osztatlan sikert, a reméltnél kevesebb idős ment akkor boltba, amikor csak a 65 év felettiek lehettek ott, ráadásul a karácsonyi roham, és az ekkor már élő esti kijárási korlátozás miatt a maradék időszakban még több ember zsúfolódott be a boltokba. A rendelkezést néhány héttel később, decemberben felfüggesztették, és ez azóta is így van. Ezután Vámos György úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy egyenletesebb lett a forgalom az üzletekben. „A kétórás időablakok kivezetésével a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók is nyugodtabbak, az utóbbiak így könnyebben veszik tudomásul, hogy a kijárási korlátozással összefüggésben este hétig el kell hagyniuk az áruházakat” – fogalmazott.

Az este 8 órától hajnali 5-ig tartó kijárási korlátozással együtt ugyanis azt is elrendelték, hogy a boltoknak este 7-kor be kell zárniuk. Az összesen több mint 120 ezer magyarországi boltból nagyjából 30 ezret érint máig, hogy a szokásosnál előbb kell bezárnia – összegezte a blokkk.com.

Az áruházak a vásárlók biztonsága érdekében további eszközökkel is éltek. Így például padlómatricákkal hívják fel a figyelmet a távolságtartásra, a pénztárakhoz pedig plexilapokat tettek. Lehetőségük van arra is, hogy korlátozzák az egyidejűleg használható bevásárlókocsik, bevásárlókosarak számát, és ezek nélkül akár belépést is megtagadhatják. Kötelezően elrendelt korlátozás azonban nincs.