Így vásárolhatunk szerdától a boltokban, piacokon, plázákban, áruházakban
Újra kinyithat minden bolt szerdától, ám korlátozzák, hányan tartózkodhatnak egyszerre az üzlethelyiségben. Ez a most hatályba lépő szabályozás lényege, megnéztük, mire érdemes figyelni.
Mikor lépnek hatályba az új szabályok?
A boltnyitás kormány által meghatározott feltétele az volt, hogy 2,5 millió magyarországi lakos legalább az első oltást megkapja a koronavírus ellen. Ez Orbán Viktor kedd kora esti bejelentése szerint megtörtént, ezután Pintér Sándor belügyminiszter határozatot ad ki, amely másnapi nyitásról rendelkezik. Szerdán reggel tehát a kijárási tilalom végével, reggeli öt órától már az új szabályok szerint tarthatnak nyitva az üzletek, amelyek ezentúl – figyelembe véve a kijárási korlátozás kezdetének 22 órára módosítását – este fél tízig tarthatnak nyitva.
Orbán: Megvan a 2,5 millió beoltott, szerdától nyithatnak az üzletek
A miniszterelnök szerint fontos mérföldkőhöz érkeztünk.
Újra megnyílik minden bolt?
Erre lehetőség van, a rendelet a március 8-án bevezetett korlátozást feloldja, vagyis újra lehet vásárolni minden üzlettípusban, központilag elrendelt speciális korlátozás nélkül. Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden üzlet meg is nyílik az első pillanattól: bár a vonatkozó rendelet már korábban megjelent, azt nem lehetett tudni, hogy mikor lép hatályba. Az üzletvezetők így a munka megszervezésénél félig-meddig sötétben tapogatóztak – a munkaszervezés miatt ez befolyásolhatja a nyitás időpontját.
Mehetek fodrászhoz?
Igen, ahogy a boltoknál, úgy a szolgáltatások esetében is a március 8-a előtti szabályok lesznek újra érvényesek. Ez alapvetően azt jelenti, hogy minden „személyes megjelenést igénylő” szolgáltatás működhet, az erre szolgáló helyiség vagy helyszín nyitva tarthat.
Megvan a védettségi igazolásom, beülhetek egy vendéglátóhelyre?
Egyelőre nem, a vendéglátóhelyek továbbra is csak arra az időre engedhetnek be nem ott dolgozókat, amíg azok átveszik a megrendelt ételt vagy italt.
Minden üzlet fél tízig nyitva lesz?
Megteheti, de természetesen sok üzlet esetében nem életszerű a lehetőség. Ez inkább a nagy alapterületű, nagy forgalmú üzletek (elsősorban szuper- és hipermarketek) vásárlói számára jelent könnyebbséget, hiszen nem kell a rendes nyitvatartási időnél jóval korábbi zárás miatt tömegben vásárolni.
Nyitva lehetnek az éjjel-nappalik?
Este fél tíz után nem. A rendelet szerint este 9 óra 30 és reggel 5 óra között az üzletek kötelesek zárva tartani, és természetesen napközben is kötelesek tiszteletben tartani a négyzetméter-alapú korlátozás szabályait.
Mi alapján számolják ki, hányan lehetnek a boltban?
A rendelet a vásárlótér alapterületéhez köti ezt. A jogszabály alapján a vásárlótér „az a terület, ahova az üzlet vásárlói vásárlás céljából belépnek”. Egy önkiszolgáló üzletben ez persze más, mint egy olyan boltban, ahol a pult mögül szolgálnak ki (például a gyógyszertárak legtöbbjében), utóbbi esetben a vásárlók számára megnyitott területre kell csak gondolni, előbbinél az is beletartozik, ahol az árukat tartják.
Ha a vásárlótér nem haladja meg a tíz négyzetmétert, akkor egy embert lehet egyszerre fogadni, efölött tíz négyzetméterenként egyet. Ez az egyes boltonként értendő, nem bevásárlóközpontonként, tehát mondjuk egy plazában található pici butikba egy vásárló mehet be.
A boltok kötelesek a bejáratnál jól látható helyen feltüntetni, egyszerre hány vásárlót tudnak beengedni. De hogy valami fogalmunk legyen: egy méretesebb hipermarket vagy barkácsáruház nagyjából tízezer négyzetméter, egy ilyen üzletbe tehát egyszerre kb. ezer vevő léphet be. Az IKEA Örs vezér téri üzletének alapterülete meghaladja a 18 ezer négyzetmétert, a soroksári majdnem 34 ezer. A szupermarketek kb. 800 négyzetméterről indulnak – vagyis nyolcvanan vásárolhatnak egyszerre –, de például a Nyugati téri Spar alapterülete ennek majdnem a duplája.
Milyen korlátozás lesz a piacokon?
A vásárcsarnokok esetében az érdekes az, hogy külön üzlethelyiségek vannak-e, vagy kiszolgáló pultok. Ha a piacon van egy zárt kisbolt, akkor természetesen annak a mérete számít, ha csak ablakon át vagy a zöldségek mögül szolgálnak ki, akkor a piac területe a mérvadó. Ebben az esetben a távolságtartás szabályait kell figyelembe venni, vagyis nem lehet a hentes előtt tömörülni. Annak betartatása, hogy a másfél méteres távolságot megtartsák a vevők az üzemeltető felelőssége.
A gyerek mehet a boltba?
A létszámkorlátnál nem veszik figyelembe a 14 év alatti gyerekeket – a rendelet azzal nem foglalkozik, hogy a gyerek egyedül vagy felnőtt kíséretében érkezik a boltba.
Elkísérhetem idős, beteg rokonomat?
Igen, ha gondot okoz neki az, hogy egyedül vásároljon. A 65 évet betöltött személyek segítőjét, illetve a fogyatékossággal élők segítőjét nem kell beleszámítani a létszámkorlátba.
A vásárlók száma vagy a kosár száma lesz mérvadó?
A vásárlóké. Arra a kormány nem tudja kötelezni a vásárlókat, hogy egyedül induljanak neki, ám – ahogy eddig is – a rendeletben belátást kér tőlük, hiszen ha feleslegesen vásárolnak együtt többen, akkor mások elől veszik el a helyet.
Itt bizonyos szempontból már most is nyitott kapukat dönget a kormányzat: a vásárlók a járvány kezdete óta jellemzően kevesebbet járnak vásárolni, és ilyenkor egyszerre több termék kerül a kosárba. (Ezt a fegyelmen túl magyarázza például az is, hogy a home office-ból reggel kevesen ugranak be a boltba venni egy péksüteményt.) A mostani rendelet is erre ösztönözheti a vásárlókat, vagy éppen az online bevásárlás lehetőségének minél szélesebb körű kihasználására.
Ha másfél méteres távolságot kell tartani, miért csak tíz négyzetméterenként lehet egy vevő a boltban?
A boltok vásárlóterének jelentős részét polcok, tárolók, kasszák stb. teszi ki, sok helyen a polcok között sincs sokkal több távolság, mint másfél méter. Ez természetesen üzlettípusonként változó, ahogy az is, egy üzletben mennyi időt tölt el valaki.
Hogyan ellenőrzik a bent lévők létszámát?
Erre nincs általános szabály, a bolt vezetése dönthet ennek módszeréről. A kis üzletekben – ahogy eddig is – a pultnál álló kérheti a vásárlókat, hogy ne lépjenek be, amíg a boltban más tartózkodik. Ez előfordulhat egy nagyobb üzletben is: például egy gyógyszertár továbbra is kérheti azt, hogy csak annyian lépjenek be, ahány kasszánál kiszolgálnak éppen, még akkor is, ha a négyzetméterszabály alapján többen is tartózkodhatnának bent.
A nagyobb üzletekben regisztrálhatják például a be- és a kilépőket, ebből számolhatják ki, éppen hányan vannak bent, de vannak ennél egyszerűbb megoldások is: például annyi bevásárlókosarat, -kocsit helyeznek ki a bejáratnál, ahányan bent tartózkodhatnak.
Bevásárlóközpontokban a létszámkorlát a teljes területre vagy az egyes üzletekre vonatkozik?
Az egyes üzletekre, ám a bevásárlóközpont többi területén kötelező tartani a másfél méteres távolságot. A szabályok betartása pedig az üzletek és a bevásárlóközpontok közös felelőssége a rendelet szerint. Ennek például akkor lehet jelentősége, ha egy üzletben túllépik a méret alapján megengedett létszámot, ekkor a plázának biztosítania kell, hogy a bolt előtt sorban állók szabály szerint várnak a sorukra.
Mekkora sorok alakulhatnak ki az élelmiszerüzletek előtt?
A hosszabb nyitvatartás (illetve részben az iparcikküzletek megnyitása) csökkentheti a boltokra nehezedő nyomást, így az este hét óra előtti tumultushoz hasonló tömegjeleneteket megúszhatják a vásárlók. Fontos azonban, hogy a boltnak mostantól biztosítania kell, hogy nem együtt levő vásárlói sorban álláskor tartják a másfél méteres távolságot.
A kérdés persze az, kialakulnak-e egyáltalán ilyen sorok. A Blokkk.com kereskedelmi szakportál az élelmiszerboltok esetében átlagosan 10 órás, az iparcikküzleteknél 6 órás nyitvatartással számolt, illetve azzal, hogy egy vásárló egy órát tölt el az üzletben. A KSH adatai alapján az élelmiszerboltok teljes alapterülete 3,8 millió négyzetméter, ebből kiindulva az oldal úgy kalkulál, hogy egy időben 380 ezer főt tudnak kiszolgálni az üzletek, egy napon pedig 5,3 millió embert – ez sima bevásárlást ígér, természetesen ha nem ragaszkodik mindenki épp egy bolthoz.
Mekkora sorban állásokkal kell számolni az újranyitó üzletekben?
Itt megint csak a vásárlók és az üzletek belátására kell bíznia magát az államnak. A húsvéti roham (ha volt ugyan) véget ért, az viszont elképzelhető, hogy a boltok az elmúlt egy hónapban kiesett bevételüket egy remek akcióval igyekeznek pótolni. Talán véletlen, hogy az egyik legnagyobb forgalmat generáló országos kuponakció épp ezen a hétvégén zajlik – ennek szervezői arra igyekeznek felhívni a vásárlók figyelmét, hogy ha tehetik, menjenek egyedül vásárolni, de még inkább intézzék a vásárlást az interneten keresztül, ahol szintén be lehet váltani a kuponokat. Ehhez annyit érdemes még hozzátenni, hogy aki teheti, az ne a forgalmasabb időpontokban intézze a vásárlását.
A maszkviselés szabályai változnak?
Nem, továbbra is az arcot és az orrot is eltakaró maszk viselése kötelező az üzletekben (és minden közterületen). A maszk típusát továbbra sem írja elő az állam.
Mi garantálja a biztonságos vásárlást?
Az üzletek a járvány kitörése óta több módszert dolgoztak ki dolgozóik és vásárlóik védelmére, ezek közül a leglátványosabb a kasszák elé helyezett plexifal. A mostani rendelet ezen túl elvárja a felületek, illetve a bevásárlókocsik, -kosarak rendszeres fertőtlenítését, illetve hogy a vásárlótérben álljon rendelkezésre kézfertőtlenítő.
A vásárlóknak ezen túl ajánlott egyedül vásárolni és minél rövidebb időt eltölteni az üzletekben, illetve a gyorsabb és higiénikusabb kártyás fizetést választani.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
