Munkahelyet, olcsó energiát, közvilágítást is ígért hat évvel ezelőtt a mezőkovácsházai fórumon az EU-Fire Kft. akkori ügyvezető igazgatója, Kovács Péter a helyi polgármesterrel és a kormányhivatal vezetőjével. Akkor engedélyezte a bányakapitányság azt a kutatási projektet, amelyben egy földhőerőmű építésére vállalkozott az EU-Fire EGS Hungary konzorcium, benne a magyar tulajdonú EU-Fire-rel. A helyi tudósítás szerint 116 milliárd forintos beruházáshoz az Európai Unió a NER 300 program keretében megítélt 39 millió eurót (akkori árfolyamon kb. 12 milliárd forintot), ennek egy részét, a cégbeszámolók szerint 7,38 milliárdot előlegként le is hívhattak.

Most az erőmű sehol nincs, a Viharsarokban a koncessziós területen mintha még a földet sem bolygatták volna meg. A cég honlapja szerint a Viharsarokban már nem is fog megépülni, közel tíz év után más helyet keresnek.

Terepasztalon nagyon ígéretesnek tűnik

MTI

A startnál Simicska is benne volt a konzorciumban

Az EU-Fire a földhőprojektre a pályázatot a Közgéppel és egy kővágószőlősi szakmai céggel együtt nyújtotta be 2011-ben. Ennek első körben a magyar állami szervek szűrőjén kellett átmennie, a NER 300 program ugyanis olyan nagyprojekteket támogat, amely mögött állami garancia is áll. Az EU-Fire egy 2011-es prezentációjában azt ismertette, hogy a Közgéppel együtt jutottak át a nemzeti előminősítésen, és várják az Európai Bizottság döntését. Két évvel később, egy másik prezentációból kiderül, hogy az EU-Fire Kft az izlandi vállalat magyar leánycégével, a Mannvit Kft.-vel közösen egy projektcéget hoztak létre, és a magyar állammal a hátuk mögött 2012 decemberében elnyerték a geotermális kategóriában a legjobb minősítést, így a közel 40 millió eurót is.

A finanszírozást is részletezik a prezentációban: 40 százalékát az EU állja, és ehhez kell biztosítani a 60 százalékot úgy, hogy a pályázó áll 1,5 milliárd forintot, bankhitelből, kötvénykibocsátásból 8,3 milliárdot, kockázati tőkéből 8,7 milliárdot pedig fedeznének. A 2013-as árfolyamon számolt 31 milliárd forintból 7,7 milliárd forintnak maradt nyoma, ezt a projektcég, az EU-Fire EGS Hungary Kft. kötelezettségei között tartják számon. Ebből a cégből a Mannvit kiszállt már évekkel ezelőtt, úgy tudjuk, hogy ők dolguk végeztével távoztak.

A NER 300 programban elnyert projekt megvalósítása önmagában is kihívás, de a pénzügyi konstrukció sem volt egy életbiztosítás, akkori árfolyamon nagyjából 20 milliárdot kellett volna előteremteni hitelekből, illetve befektetőt kellett volna találni. Az sem könnyítette meg a dolgukat, hogy időközben bedőlt a Dél-Dunántúli Takarékbank Zrt. is, ugyanis a szolnoki bányakapitányság 2015 júniusában kiadott kutatási engedélyéből kiderül, hogy a projekt bankgaranciáját a Dél-Dunántúli Takarékbank Zrt. adta volna. A cégcsoport beszámolóiból is kitűnik, hogy ha szakmailag előrehaladt volna a battonyai projekt, akkor is rezegne a léc a finanszírozás miatt. Az pedig elég bizarr, hogy az állami tulajdonú Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promociós Kft. 2017-ben, amikor elvileg már működnie kellett volna az erőműnek, egy közbeszerzésen megbízta az EU-Fire Kft.-t egy hatástanulmány készítésével, hogy az EGS erőmű hatásait vizsgálják meg.

A projekt elbukását a cég a honlapján a térség adottságaira vezeti vissza. Mint írják: az "elvégzett sokrétű és átfogó geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiválasztott fúrási pont alatt olyan geológiai formáció van, amely kockázatossá tenné a kút lemélyítését és a mesterséges rezervoár kialakítását. Ezért olyan szakmai döntés született, amely szükségessé teszi új terület kiválasztását, ahol a projekt az eredeti elképzelések szerint tud megvalósulni. A projektet tehát egy másik régióba kell átvinnünk, ahol nem áll fent ez a geológiai anomália."

Kovács Imre

MTI

Megkerestük az EU-Fire-höz köthető cégekben többnyire ügyvezetői posztot betöltő Kovács Imrét és fiát, Kovács Pétert, aki az EU- Fire Kft.-t 2012–15 között vezette, mi lesz az erőművel, az Európai Uniótól erre kapott milliárdokkal. Megkeresésünkre Kovács Péter reagált. A battonyai erőművel kapcsolatban ő azt hangsúlyozta, a projekt nem tart ott, hogy a milliárdok visszafizetése felmerülne, új helyszínt keresnek az EGS erőműnek. Azt mondta, hogy az EU a NER 300 programban újszerű, üzletileg önállóan még nem működőképes projekteket támogatott. A cég az elmúlt években az országban három nagy kiterjedésű területen kutatott, amelyek a megjelölt mélységben feltáratlanok voltak. (A szerkesztő megjegyzése: Az egyik terület a makói árok volt, ahol a kanadai Falcon 20 évvel ezelőtt 3–4 kilométeres mélységben végzett kutatásokat.) Ezután az országban elsőként kapott a cég geotermális koncessziós jogot a battonyai hátságra, a talajvizsgálatok során derült ki, hogy az eddig ismeretlen mélységtartományokban olyan geológiai formációk vannak, amely nem teszi lehetővé az adott technológiát.

Az biztos, hogy a tervek szerint Battonyán nem lesz EGS erőmű, de kérdés, lesz-e másutt. Az projekthez meg kellene szerezni a koncessziót egy másik területen, azt engedélyeztetni, mindezt aligha lehet tető alá hozni az EU által engedélyezett 2023. decemberi, már többször is módosított határidőig.

Pedig a cégcsoport virágzik: egészségiparban, mezőgazdaságban, borászatban, turizmusban is utaznak a honlapjuk szerint, az anyacég az idén egymilliárd forint osztalékot is kifizetett. 600 milliós árbevétellel 145 millió forint nyereséget produkált, majd 1,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek 2021-ben. Az MTI egy júniusi tudósítása szerint a Nyírségben a kormány az EU-Fire Kft. három beruházását is támogatta, a közel 10 milliárd forint 80 százaléka, azaz nagyjából 8 milliárd forint, az állami támogatás.

Nincs itt semmi látnivaló

hvg.hu

Pénzeső

Azt szakipari körökben sem tudták elmondani, honnan bukkant elő az üstökösként felívelő cég, amely 2007-ig EU-Bau Buildings néven, építőipari cégként működött. A sikerek mindenesetre egymást követték 2010 után. Csongrád városában adtak át még 2012-ben egy közel félmilliárd forintos termálrendszer-fejlesztést, de ennek több éves előkészítésében egy, a szakmában ismert cég vett részt, majd egy évvel az átadás előtt bevásárolta magát a szintén a Kovács család tulajdonában levő EU-Term Kft. Ettől kezdve bekerült a termálban utazó üstökös referenciái közé a csongrádi projekt.

Nem ez azonban a Kovács család egyetlen érdekeltsége. Az EU-Fire-nek tucatnyi leányvállalata van, ezek többsége alvó cégnek tűnik, a legtöbbnek árbevétele sincs. Ezekben általában 100 százalékos tulajdonrésze van az anyacégnek, a kecskeméti, kiskunhalasi, mátészalkai, és mosonmagyaróvári önkormányzatok pedig 1–15 százalékig részesek azokban a leányokban, amelyeket elvileg a távfűtés geotermális alapokra helyezésére hoztak létre. Ez Kiskunhalason és Kecskeméten nem jött össze, ezekről a hvg.hu írt korábban, de a tervezésre itt is kapott százmilliókat az EU-Fire Kft.

Mátészalkán 336 millió forint uniós támogatásból termálfűtő rendszert épített az EU-Fire leánycége. A városban súlyosan szennyezettként számontartott terület kármentesítésében is részt vesznek a cég szakemberei, erre a kormány adott másfél milliárd forintot.

Mosonmagyaróváron 3 milliárd forintból eddig a kutat és a visszasajtolókat fúrták meg, a távvezeték és az erőmű megépítése még várat magára.

MTI

Heves megyében, Kisfüzesen, a ma már Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem égisze alatt működő keszthelyi mezőgazdasági karral, és az Agrárkutatási és Innovációs Központtal közösen nagyfehér hússertés génmegőrzési projektben is benne vannak Kovácsék. A 2017-ben alapított Agro Prospect Kft. sertés-génmegőrző programjáról a kisfüzesi önkormányzati lap májusban írta meg, hogy elindult a beruházás, ezt is onnan tudták meg ők is, hogy az építési engedélyeket a település jegyzője adta ki. Menyhárt Balázs polgármester annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy ők is csak annyit látnak: elkezdődött az építkezés.

Az agrárvállalkozás ügyvezetője nyár óta az a Magyar András, aki a NER 300 programban befutó projektcég, az EU-Fire EGS Hungary Kft.-nek is az ügyvezetője október óta. A férfit nem tudtuk elérni, hogy válaszoljon a kérdéseinkre, aki a neve és lakcíme alapján elérhetőséget közlő oldal szerint állattenyésztéssel foglalkozik.

Mátészalkán és Kocsordon épül az orvosi gumikesztyűket, szikéket és ollókat gyártó üzem is, amelyre szintén a Kovács Imre tulajdonában lévő családi vállalkozás kapott milliárdokat, áprilisban Varga Mihály pénzügyminiszter is közölt erről egy videót.

Júniusban a HVG is rácsodálkozott, hogy az egészségiparban a 100 milliárdos keretből olyan cégek is kaptak pénzt az államtól, amelyeknek addig semmi közük nem volt az ágazathoz. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára ironikusan meg is jegyezte, hogy azért örülnek a forrásoknak, mert tényleges gyártók is hozzájuthattak a pénzhez.

Hadházy Ákos most Mátészalkán szerette volna megnézni, hogyan áll az építkezés, de feltehetően az egyik tulajdonos nem volt túl készséges. A képviselő azt próbálta megtudni, hogyan állnak az államilag támogatott beruházások, de ahogy a felvételekből kiderül, nem fogadták kitörő örömmel. A képviselő posztjában mindenesetre beszámolt arról: Mátészalkán sincsen még működő gyár, csak egy nagy csarnok áll félkészen, ahogy a szomszédos Kocsordon is azt tudta megállapítani, hogy semmilyen termelés nem folyt, bár az üzemcsarnokban ott voltak a Varga Mihály áprilisi videóján látszó gépek, de nem működtek, és alapanyagoknak sem volt nyoma. Mint írta: az egész üzemben két ember tartózkodott.

Erre a posztra reagált indulatosan Varga Mihály, amelyben azzal védi meg a beruházást, hogy már le is gyártottak ott 100 ezer orvosi eszközt, amelyek egy részét a miskolci kórházban használnak fel. Szerdán Hadházy egy olyan videót posztolt, amelyen viszont az látszódik a háttérben, ahogy Kovács Imrével, a cég képviselőjével beszél, hogy jelenleg is folyik az építkezés.

Azt, hogy a kocsordi üzemben gyártás folyik, kérdésünkre Kovács Péter is elmondta, hozzátéve, a gyár teljesen automatizált, robotos kiszolgálással működik, már 50 millió forint értékben gyártottak eszközöket. A mátészalkai üzem 80 százalékos készültségi fokban van – tette hozzá.