szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022. március 4. és 18. között gyorsfelmérést végzett azzal kapcsolatban, hogy a február 24-én kitört ukrán–orosz háborúnak milyen hatása lehet a magyar cégek üzletmenetére.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Összesen 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt a kérdésekre a GKI Gazdaságkutató Zrt. gyorsfelmérésében.

A szomszédunkban kitört háború a válaszadók jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetükre: a megkérdezettek

  • 26 százaléka nagyon negatív,
  • 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be,
  • 27 százalékuk – egyelőre – nem lát érdemi hatást,
  • 1 százalék pedig kissé pozitív hatásról számolt be.

Ez utóbbiak között kizárólag kisebb kereskedelmi cégek találhatók.

Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek

Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar-orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást.

Kiderült, leginkább az ipari vállalkozások félnek, ami az exportnak, illetve a beszállítási láncoknak való kitettség miatt nem meglepő. Valamivel kisebb negatív hatást érzékeltek az építőipari és a kereskedelmi cégek. Ugyanakkor az üzleti szolgáltató szektorban többségben vannak az érdemi hatást nem érzékelők – 57 százalékuk vélekedett így –, ez utóbbiak nagy része csak a belföldi piacon jelenik meg. A foglalkoztatott létszám alapján a 21–50 és a 151–250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását.

A kelet-magyarországi cégek csak egy árnyalatnyival aggódnak jobban, mint a közép- és nyugat-magyarországiak.

A bizonytalanság növekedését jelzi, hogy a cégek saját várható üzleti helyzetük előrejelezhetőségét is valamivel rosszabbnak látták, mint februárban. Leginkább az iparvállaltok véleménye romlott. Az aggodalmak már velünk vannak, de a gazdasági szereplők nagy része napi gazdálkodási gyakorlatában még valójában nem érzi a háború hatását.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Farkas Zoltán hvg360

Beárazták Márki-Zay Péter gazdaságpolitikai lehetőségeit a Pénzügykutatónál

Van némi mozgástér a gazdaságpolitika korrekciójára – derül ki a Pénzügykutató keretein belül működő Hetényi Kör elemzéséből. Az egykori miniszterekből, államtitkárokból, egyes szakterületek kiválóságaiból szerveződött csoport több hónapos vita után részletes gazdaságpolitikai programmal állt elő. Ez alapvetően összhangban van Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt terveivel, a főbb összefüggéseket azonban számszerűsíti, az egyes célokat beárazza és háttérelemzésként is értelmezhető. A hvg360 a csaknem 85 ezer karakter terjedelmű elemzés néhány fontos részletét ragadta ki.

Gyükeri Mercédesz hvg360

Nehéz kilépni a kormány árnyékából, ha a gazdaságról van szó, vajon az ellenzék megteszi?

Egy világjárványból indult és egy háborúban folytatódott a parlamenti választásokat megelőző kampány, annak témáit is meghatározta a különleges helyzet. A magyar gazdaságot, politikát és társadalmat érintő problémák ettől azonban még velünk maradtak. Cikksorozatunkban ezeket vesszük számba, és azt, mennyire képes vagy akar eltávolodni az ellenzék az elmúlt 12 évet meghatározó fideszes politikai irányvonaltól.