Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Összesen 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt a kérdésekre a GKI Gazdaságkutató Zrt. gyorsfelmérésében.
A szomszédunkban kitört háború a válaszadók jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetükre: a megkérdezettek
- 26 százaléka nagyon negatív,
- 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be,
- 27 százalékuk – egyelőre – nem lát érdemi hatást,
- 1 százalék pedig kissé pozitív hatásról számolt be.
Ez utóbbiak között kizárólag kisebb kereskedelmi cégek találhatók.
Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek
Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar-orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást.
Kiderült, leginkább az ipari vállalkozások félnek, ami az exportnak, illetve a beszállítási láncoknak való kitettség miatt nem meglepő. Valamivel kisebb negatív hatást érzékeltek az építőipari és a kereskedelmi cégek. Ugyanakkor az üzleti szolgáltató szektorban többségben vannak az érdemi hatást nem érzékelők – 57 százalékuk vélekedett így –, ez utóbbiak nagy része csak a belföldi piacon jelenik meg. A foglalkoztatott létszám alapján a 21–50 és a 151–250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását.
A kelet-magyarországi cégek csak egy árnyalatnyival aggódnak jobban, mint a közép- és nyugat-magyarországiak.
A bizonytalanság növekedését jelzi, hogy a cégek saját várható üzleti helyzetük előrejelezhetőségét is valamivel rosszabbnak látták, mint februárban. Leginkább az iparvállaltok véleménye romlott. Az aggodalmak már velünk vannak, de a gazdasági szereplők nagy része napi gazdálkodási gyakorlatában még valójában nem érzi a háború hatását.
