Az OECD az utóbbi években több elemzést is publikált a világ nyugdíjrendszereinek helyzetéről. A Bankmonitor most összegyűjtötte a Magyarországról tett megállapításaikat, különös tekintettel a nyugdíjcélú megtakarítási pillérekre. A helyzet nem rózsás: a világszervezet adatai szerint a magyar nyugdíj-előtakarékossági szisztémák hiányosak, a részvételi arány elmarad az ideálistól, és a munkáltatók szerepvállalása terén is bőven van még fejlődési potenciál.

Európa egyik legkevesebb nyugdíjvagyonával rendelkezünk

Az OECD 2023-as jelentésében vizsgált országok között nagy eltérések mutatkoznak a nyugdíjrendszer felépítésében. Bizonyos államokban például létezik kötelező nyugdíjpénztári pillér, máshol csak a felosztó-kirovó nyugdíjpillérben kötelező részt venni, és a nyugdíjpénztári tagság önkéntes alapon működik. Ennek következtében a felhalmozott megtakarítások szintje is nagyon változó: a világszervezet az adott ország GDP-jéhez viszonyítva közölte a „nyugdíjvagyon” mennyiségét, melyet az alábbi ábrán szemléltetünk.

Szembetűnő, hogy a magyar helyzet az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozik: 2021-ben az összes felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítás a GDP 5,2 százalékára volt tehető. Összehasonlításképpen az EU-s tagállamok mediánja 14,6 százalék, azaz közel háromszorosa a magyar értéknek. Az OECD adataiból az is kiderül, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a megtakarítások elterjedtsége: a munkaképes korú lakosság 18,6 százaléka rendelkezett önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal.

Más lenne a helyzet, ha meglenne a magánnyugdíjpénztári vagyon

Más lenne a helyzet, ha nem történt volna meg a 2010/11-es magánnyugdíjpénztári átalakítás. A nagyszabású művelet során a tagokat automatikusan kiléptették a pénztárakból (hacsak nem nyilatkoztak az ellenkezőjéről), akik így visszaszerezték a 100%-os állami nyugdíjjogosultságot, a korábbi járulékaikból felépült vagyon pedig visszakerült az államkasszába. Az átirányított tőke az akkori éves GDP kb. 10,7%-át tette ki. Fontos, hogy a kilépéskor a tagok egyszeri kifizetésként kézhez kapták a számlákon felhalmozódott reálhozamokat, fejenként átlagosan 77 ezer forintot.

A legerősebb nyugdíj-előtakarékossági rendszerekkel az északi országok büszkélkedhetnek: Dánia és Hollandia a GDP 200 százalékát is meghaladó nyugdíjvagyont tud felmutatni, de Svédország és Finnország is 117, illetve 69 százaléknyi GDP-arányos vagyonnal rendelkezik. A titok nyitja, hogy ezekben az országokban kötelező a nyugdíj-előtakarékossági részvétel, és a munkáltatói hozzájárulások rendkívül nagy (60% feletti) részarányt tesznek ki a befizetésekből.

Fájdalmasan hiányzik a magyar foglalkoztatói nyugdíjpillér

A feltőkésített nyugdíjpillérek eredményességének szempontjából kulcsfontosságú tényező, hogy mennyire sikerül bevonni a munkáltatókat a megtakarítási programokba. Az egyéni megtakarítási képesség és hajlandóság a jövedelmi helyzettől (és a pénzügyi tudatosságtól) függően nagyon változóan alakulhat. Ezzel szemben a foglalkoztatók akár kötelező, akár önkéntes jelleggel stabil hátteret adhatnak a nyugdíjcélú előtakarékosságnak, és rendszeres befizetéseikkel hozzájárulhatnak a számlaegyenlegek gyorsabb ütemű növekedéséhez.

Az OECD 2022-es összeállítása szerint Magyarország ebből a szempontból is elmarad az európai átlagtól: 2020-ban hazánkban a munkáltatói hozzájárulások alig haladták meg az összes nyugdíjcélú befizetés 30%-át. Ehhez képest a legtöbb országban 50% fölött vannak a foglalkoztatói befizetések – igaz, hogy ezeknek számos helyen külön nyugdíjpillért tartanak fenn, ami Magyarországon gyakorlatilag teljesen hiányzik.

A munkáltatók ezért elsősorban az önkéntes nyugdíjpénztárak keretein belül tudnak ilyen jellegű juttatást biztosítani a dolgozóik számára, amint azt a Bankmonitornak nyilatkozó szakemberek felvázolták. Ugyanakkor ez a megoldás korántsem képes helyettesíteni egy erősen ösztönzött, általánosan elterjedt foglalkoztatói nyugdíjpillért.

Lassan, de biztosan épülnek a privát megtakarítások

Bizakodásra ad okot, hogy az államtól független, a biztosítók és önkéntes nyugdíjpénztárak által kínált nyugdíjcélú megtakarítások évről évre egyre népszerűbbek. 2022-ben mind az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, mind a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek rekordösszegű befizetést teljesítettek. A megtakarítások egyik legfőbb vonzereje az állami támogatás: az adott naptári évben befizetett összeg 20%-ával megegyező mértékű személyi jövedelemadó-visszatérítés érhető el. Az adóvisszatérítés igényét az adóbevallás megfelelő sorain kell feltüntetni, itt ellenőrizhető a kitöltés helyessége.

Ma Magyarországon három különböző nyugdíjcélú megtakarítás közül választhatunk: ezek a már említett önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, valamint a kevésbé elterjedt nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Közös tulajdonságuk az adóvisszatérítés lehetősége, de számos paraméterben eltérnek egymástól, ezért fontos, hogy körültekintően válasszuk ki a számunkra leginkább megfelelő alternatívát.

Indítsd el te is a saját nyugdíjmegtakarításodat! Használd a Bankmonitor kalkulátorát, és tudd meg, mennyi pénzed gyűlhet össze idős korodra!