Már nem csak a csökkenő vásárlóerő és a drágulás tartoznak a magyar cégek legnagyobb bajai közé, a második negyedévben érzékelhetően megjelent a körbetartozások problémája és a megrendelések elmaradása is – erre jutott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet hangulatindexe, a VOSZ Barométer. A megkérdezett cégek 10 százalékánál panaszkodtak körbetartozásra, háromszor annyinál, mint az év elején.

A legnagyobb kockázatot a második negyedéves felmérés szerint az üzleti partnerek fizetési nehézségei, valamint a fizetési morál romlása jelentette, de a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működésre is sokan panaszkodtak.

A teljes index 61 pontról 56-ra esett (100-as skálán), ezen belül az üzleti hangulat mutatója 62-ről 59-re csökkent, a beruházásoké 49-ről 41-re, a pénzügyi helyzeté pedig 74-ről 70-re.

„Azt az eredményt kaptuk, amiről a várakozások szóltak a tavasszal” – értékelt a barométer bemutatóján Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója. Azt is hozzátette: aki régebb óta elemzi a cégvilágot, annak már-már klisészerű fejlemény az, hogy egy ilyen helyzetben a fizetési morálra érkeznek panaszok. Ez a valós fizetési adatokban még nem biztos, hogy megjelenik, de már az is elég baj, hogy az aggodalom hosszabb idő után újra itt van – mondta el.

Nagy változás az első negyedévhez képest, hogy a cégvezetők az EU-támogatások elmaradását most már markáns gazdasági problémának értékelik. Most már úgy tűnik, egyre többen gondolják közülük úgy, hogy ez nem csak egy hamar megoldódó probléma lesz.

Háromból két cégvezető úgy gondolja, hogy a gazdasági helyzet a következő negyedévben veszélyesebbé fog válni. Az éves kilátások pedig még mindig a pozitív tartományban vannak, de már kevésbé, mint az előző felmérés idején. A cégek 17 százaléka lehet különösen nagy bajban, nekik nincs a következő 1-2 hónap kihúzására elegendő tartalékuk sem. De azt már a megkérdezettek 51 százaléka mondta, hogy már a jelenlegi energiaárakat is kritikusnak érzi a cége számára.

A cégek háromnegyede végrehajtotta a már korábban eltervezett beruházásait. Viszont a következő egy évre további beruházásokat tervezők aránya jelentősen csökkent, 49-ről 41 százalékra. Azt pedig a cégvezetőknek alig a negyede mondta, hogy a következő tizenkét hónapban tervez új munkaerőt felvenni.

A második negyedévben pedig már többségbe kerültek azok a vállalatok, ahol már nem terveznek további fizetésemelést.

De a magyar gazdaság szinte egyetlen jó híre így is az, hogy a munkaerőpiac rendben van: tömeges elbocsátások nincsenek, aki dolgozna, az talál állást, sokkal inkább az a cégek előtt a kihívás, hogy megtartsák a dolgozóikat a bérversenyben is.