Úgy tűnik, mintha a vállalkozások hangulata nem romlott volna érdemben a harmadik negyedévre, azonban a felszín alatt mutatkoznak repedések – vezette fel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulatindexe, a VOSZ Barométer friss eredményeit Kozák Ákos, a vizsgálatot készítő Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója.

A fő mutató a második negyedévhez képest lényegében stagnál (az adatfelvétel augusztusban volt, tehát az akkori állapotokat mutatja), 56-ról 55 pontra csökkent. Igaz, az első negyedévben még 61 ponton állt, ahhoz képest a romlás már jelentős, egyelőre kérdés, trendszerű hangulatromlás látható-e.

Kevés a megrendelés és a pályázat

A korábbiakhoz képest változott, mi aggasztja leginkább a vállalkozásokat. Az energiaárak elszállása „nem forró téma már”, legnagyobb problémaként a megrendelések visszaesését említették. Illetve attól nem függetlenül legnagyobb kockázatként a veszteséges működést. Ami érthető, megrendelések híján kevesebb bevételre számíthatnak, ugyanakkor a költségek nem csökkennek, sőt a béremelési kényszer miatt nőni fognak.

Összességében a harmadik negyedévben az árnövekedés, a szakképzett munkaerő hiánya és a megrendelések elmaradása jelentette a mindennapi üzletmenettel kapcsolatos legnagyobb problémákat. Egyéb, markáns problémák: forráshiány, likviditási problémák, bürokrácia.

Fontos kockázati tényezőként megjelent a pályázatok hiánya – megint csak érthető, Magyarország még mindig nem fér hozzá se az uniós Helyreállítási Alap, se a folyamatban lévő költségvetési ciklus forrásaihoz.

Országos, nemzetgazdasági szinten látott problémaként megjelent a beruházások hiánya, ezt a korábbi felmérésekben nem látták komoly problémának a megkérdezettek. És továbbra is jelentős problémának érzékelték az inflációt. Ugyebár az adatfelvétel augusztusban volt, abban a hónapban még rendkívül magas, 16 százalékot meghaladó volt az infláció. (Tegyük hozzá: a szeptemberi, 12 százalék fölötti adat is nagyon magas, és továbbra is Európa-bajnok.)

Félő, hogy újra körbetartozások alakulnak ki

Látható – jegyezte meg Kozák Ákos –, hogy a megkérdezett vállalatvezetők (a VOSZ tagvállalatai közül kerültek ki) ambivalensen látják a helyzetet. A saját vállalkozás helyzetét meglehetősen stabilan értékelik, ugyanakkor az általános gazdasági helyzetet egyre veszélyesebbnek ítélik a kkv-k. Nem igazán találtak olyan cégvezetőket, akik szerint a gazdasági helyzet rövid távon biztonságosabb lenne. Ebben szerepet játszhat, hogy a VOSZ tagvállalatai jellemzően az életerősebb kkv-k közül kerülnek ki, akik vélhetően jobb helyzetben vannak, mint egy átlagos mikrovállalkozás. Az üzleti kilátások értékelésekor a megkérdezettek többsége „nem kedvezőtlen” választ adott – mindenesetre az előző felméréshez képest 4 százalékpont romlás figyelhető meg.

A fizetési morál percepciója jelentősen romlott, vagyis többen látják problémának, hogy az üzleti életben a megrendelők nem fizetnek időben. A jelek szerint ez „markáns problémává kezd válni”. Mondani sem kell, ha a fizetési morál sokat romlik, ha újra jelentős körbetartozások alakulnak ki, az az egész vállalati szektort, az egész gazdaságot negatívan érintheti.

10-15 százalékos béremelések várhatók jövőre

Különösen a folyamatban lévő minimálbér-tárgyalások fényében szóra érdemes eredmény, hogy jelen állás szerint a vállalkozások 77 százaléka nem tervez béremelést végrehajtani a következő 12 hónapban. (Az első negyedévben még csak 49 százalék gondolta így.) Ez persze csak a megkérdezettek véleményét tükrözi, kizárható, hogy januárban – akár a megkérdezettek körében – tényleg ekkora arányban ne történnének bérfejlesztések. Különösen, hogy egy másik kérdésre a válaszadók többsége azt válaszolta, 10 százalékos vagy az alatti béremelést „tud elképzelni”.

Borítékolható, hogy béremelések lesznek, a minimálbér-tárgyaláson alakuló konszenzus most a minimálbér 15 százalékos, és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 10 százalékos emelésénél tart. Perlusz László VOSZ-főtitkár szerint ezek a mértékek a munkáltatói oldal számára nagyjából elfogadhatóak, a végleges megállapodásig még némi finomhangolások várhatók – tehát a garantált bérminimum valamivel nagyobb, míg a minimálbér valamivel kisebb mértékben emelkedhet. De alapvetően egy 10-15 százalékos januári minimálbér/garantált bérminimum emelésre lehet számítani.

Mivel a legkisebb fizetések emelése a magasabb béreket is feljebb tolja, a historikus tapasztalatok szerint a januári minimálbér/garantált bérminimum-emelés meghatározó az átlagkereset emelkedésének ütemére is. Ebből kiindulva jövőre a keresetek emelkedése (januárban és az év egészében) 10-15 százalék közé várható. Ha az éves átlagos infláció 2024-ben 6 százalék lesz, ahogy a jegybank várja, akkor ez 4, valamivel 4 százalék fölötti reálbér-emelkedést fog jelenteni.

Perlusz László szerint nagyjából ez a maximum, amit a vállalkozások még képesek elviselni, egy stagnáló, recessziós gazdasági környezetben. Már az idei helyzet sem volt egyszerű, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének tovább gyűrűző hatása volt a hazai kkv-k működésére, a cégek 38 százaléka további béremelést hajtott végre a bérfeszültségek elkerülése érdekében. Minden ötödik kkv pedig elhalasztotta a beruházásait. Utóbbi különösen aggasztó – mondta Kozák Ákos –, azt jelzi ugyanis, hogy a vállalkozások egy nem elhanyagolható részénél a jövő terhére ment a jelen béremelési kényszere. A megkérdezett cégvezetők 43 százalékának érezhető problémát okozott ebben az évben a bérköltségek kigazdálkodása, de ugyanekkora arányban vannak azok is, akik a bérjellegű költségeket gond nélkül ki tudták gazdálkodni.

Nehéz minimálbér-tárgyalás

Az idei emelés mértékének meghatározásakor fontos megtalálni az arany középutat, ha a vállalkozások túl nagy béremelésre kényszerülnek, akkor annak fedezetét áremelésekkel kell előteremteniük, az erőteljesebb átárazások az inflációt növelik, végső soron felzabálják a béremelések értékét, legrosszabb esetben beindulhat az ár-bér spirál – fejtette ki a hvg.hu kérdésére.

A munkavállalói oldal részéről egy ekkora (4+ százalékos) reálbér-emelkedés ilyen gazdasági környezetben nem lebecsülendő – mondta Perlusz László. De azt ő és Kozák Ákos is elismerték, hogy ilyen magas inflációjú környezetben, ennyire felborult árstabilitás mellett sok munkavállaló léphet majd fel „visszatekintő” bérigénnyel, tehát a januári béremelés mértékét nem a 2024-re várható infláció mértékéhez, hanem a 2023-ashoz fogják mérni.

Kérdésre válaszolva Perlusz László azt is elismerte: adva, hogy a vállalkozások többsége szíve, illetve lehetőségei szerint egyáltalán nem hajtana végre most bérfejlesztést, nehéz az érdekeiket képviselni a minimálbér-tárgyaláson, ahol 10+ százalékos emelés körvonalazódik. Ám ugyanez igaz a munkavállalók képviselőire, akiknek be kell érniük „csak” 10+ százalékos emeléssel.