A tavaly ilyenkori 18,4 után idén 89,9 milliárd forint volt az Erste első három negyedéves nyeresége – jelentette be Jelasity Radován elnök-vezérigazgató. Ezt a nagy növekedést azonban egyszeri tételeknek köszönhetik, főként két okból. Ha ezeket az egyszeri hatásokat levesszük, akkor 10 százalékos volt az eredmény növekedése.

Az egyik ilyen tétel az, amelyet Jelasity egyszerűen „könyvelési hókuszpókusznak” nevezett: az államilag támogatott hiteleket – itt a babaváró a legfontosabb – a könyvelésben kötelező átszámolni, ahogy változik a kamatkörnyezet. Ez tavaly 28,3 milliárd forintos mínuszt okozott a számokban, idén eddig 30,6 milliárd forintos többletet, de valódi pénzmozgás nem volt mögötte. A másikban legalább valódi pénzről van szó, a Sberbank bedőlése miatt tavaly sokat be kellett fizetni az Országos Betétbiztosítási Alapba, idén onnan visszakaptak pénzt.

Ami viszont tényleg fontos:

45 százalékkal kevesebb új hitelt folyósítottak, mint 2022 első kilenc hónapjában.

Jelzáloghitelből 54, babaváróból 34 százalékkal kevesebbet vettek fel az ügyfelek, mint tavaly ebben az időszakban. A személyi kölcsönöknél mindössze 5 százalékos volt a visszaesés, a mikrohiteleknél viszont 48 százalékos volt a növekedés. Októberben a bank vezetőinek elmondása szerint már jobb számok érkeznek, úgyhogy az év végére javulhat a helyzet.

A banknál most úgy számolnak, hogy a csok+ hatására jövőre 150-200 milliárd forint jelenhet meg a lakáshitelpiacon. Idén még ellentétes hatások látszanak a lakáshiteleknél: a használt lakások és a lakásbérlés magas ára, valamint a csökkenő kamatszint felfelé tolja a keresletet, a csok+ miatti kivárás, a reáljövedelmek csökkenése és az új lakások alapból alacsony kínálatának még tovább esése viszont csökkenti.

Látványos az átrendeződés: az Erste összesített hitel- és kötvényállománya 6 százalékkal nőtt, de a betétek ebből 16 százalékkal csökkentek, a befektetések 27 százalékkal emelkedtek. A lakossági ügyfélvagyon 10 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Jó hír a bank számára az, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelállománya 17 százalékkal nőtt, az ő új hiteleik is csak 3 százalékkal estek. A nagyvállalatok és az önkormányzatok 75 százalékkal kevesebb hitelt vettek fel, mint tavaly ilyenkor, a kereskedelmi célú ingatlanhitelezés pedig 81 százalékkal zuhant.

Ami a jövőt illeti: a bank szakértői úgy számolnak, hogy az ország gazdasága elérte a mélypontot, innen már javulni fog a helyzet. A reálbérek várhatóan innen már nőni fognak, ilyenkor a korábbi tapasztalatok alapján az várható, hogy az emberek előbb kicsit több tartalékot tesznek félre, egy idő után viszont elkezdenek hitelt is felvenni.