Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Hétfőtől nem lehet fogadni, a felhasználók december 4-ig tudnak bejelentkezni a fiókjukba.
„Működésünk felülvizsgálatát követően sajnálattal tájékoztatjuk, hogy 2023. november 20-val felfüggesztjük az Ön országának lakosai számára nyújtott szolgáltatásainkat”– erről tájékoztatta magyarországi felhasználóit a 444 szerint a brit székhelyű Bet365.
A laphoz egy pénteken kiküldött e-mail jutott el, amely szerint
Az egyelőre nem világos, hogy a világ egyik legnagyobb online szerencsejátékos cége minden magyarországi felhasználóját erről tájékoztatta-e.
Az viszont biztos, hogy jelenleg magyarországi IP-címről már nem elérhető a szerencsejátékos cég honlapja, a 444-hez hasonlóan mi is azt tapasztaltuk, hogy „A(z) www.bet365.com túl hosszú ideje nem válaszol” hibaüzenetet dob rá a böngésző.
A Magyarországon szerencsejáték-szervezési engedéllyel nem rendelkező, máltai bejegyzésű weboldal, a Bet365 fogadásokat közvetít, foglalkozik sportfogadásokkal, kaszinó típusú játékokkal. A céget Denise Coates alapította, aki 95 milliárd forintnál is többet kereshetett. A Bet365 forgalma – a 2022. március 29-ig tartott pénzügyi évben – majdnem elérte a 3 milliárd fontot, de az adózás előtti eredménye csak közel 50 millió font lett. Az előző évben a profit 469 millió font volt, Coates fizetése pedig majdnem 250 millió fontra, azaz közel 112 milliárd forintra rúgott.
A cégnek 2019 végén világszerte 47 szerencsejátékot tiltó országban kellett elérhetetlenné tennie az oldalát.
Magyarország korábban szintén megkísérelte már az online fogadást betiltását – az állami Szerencsejáték Zrt., illetve az online piacra idén tavasszal belépő Habony–Garancsi-féle kaszinós cég kivételével. Az akkori intézkedés miatt 2017-ben egy másik online kaszinó, az Unibet perre ment, és nyert.
Pert veszített az állam az online kaszinók kitiltása miatt
Andy Vajna monopolhelyzetét bukhatja, az állam pedig tízmilliárdot.
Ugyanakkor, ahogy arról részletesen írt a HVG, a kormány idén nyáron újabb kapukat zárt be a külföldi szerencsejáték-szervező cégek előtt. Innentől kezdve a magyar bankoknak automatikusan vissza kellett utasítaniuk az olyan internetes átutalási és kártyás fizetési megbízásokat, amelynek a kódja arra utal, hogy külföldi szerencsejáték-szervezés áll mögötte, ezt azonban könnyű volt kijátszani virtuális pénztárcával. Akkor úgy tűnt, hogy a játékosvédelem álszent leple alatt a kormány a legális szerencsejáték-szervezés szinte minden szegletét – és azok busás hasznát – gondosan becsatornázta az állami Szerencsejáték Zrt.-hez, illetve a miniszterelnök bizalmát élvező üzletemberekhez.
Úgy védi az állam a szerencsejátékosokat, hogy a NER-milliárdosok taroljanak
Újabb kapukat zárt be a külföldi szerencsejáték-szervező cégek előtt az állam, ám a szabályok egyelőre kicselezhetők. A Fidesz-kormány továbbra is inkább a profitszerzésre koncentrál a játékosok védelme helyett.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.