Klímások, kőművesek, szobafestők. Csupa olyan szakma, ahol a mesterek nettó jövedelme több mint megduplázódott 2020, azaz a Covid óta – derül ki a joszaki.hu legújabb jövedelmi felméréséből. Ezek a nominális adatok, reál értelemben, azaz az inflációt figyelembe véve a növekedés ennél nagyjából 45 százalékkal kisebb. A többi szakma vállalkozói sem panaszkodhatnak, a jövedelmek növekedése jellemzően náluk is meghaladja a 70 százalékot, és a nagy átlagé is 83 – reál értelemben tehát 36 – százalék.

A vállalkozóként dolgozó mesterekhez viszonyítva, nem jártak ilyen jól a beosztottként dolgozó szakmunkások. Az ő jövedelmük csupán 9 százalékkal nőtt, tehát összességében komoly reálkereset-csökkenést szenvedtek el. Közöttük is vannak azonban olyanok, akiknek a jövedelemnövekedése meghaladta az országos nettó átlagkereset 38 százalékos növekedési ütemét, ilyenek a szobafestők, a gipszkartonosok és a kőművesek.

Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy

az önálló szakik és a szakmunkások jövedelme közötti olló messze szétnyílt az utóbbi időben.

2020-ban a vállalkozó mester az 1,4-szeresét kereste a mellette dolgozó szakmunkásnak, ugyanez az arány mostanra 2,4-szeresre nőtt.

Ami a nettó nominális jövedelmeket illeti; a mesterek keresete mára a legtöbb szakmában elérte, vagy megközelítette a havi 1 millió forintot.

Nettó 1 millió forint felett keresnek a klímaszerelők, szobafestők, ácsok, lakatosok és kőművesek, és csak kicsivel marad 1 millió alatt a villanyszerelők, illetve a burkoló mesterek nettó jövedelme.

Az alkalmazott szakmunkások közül a legjobban a klímaszerelők, illetve a kőművesek keresnek, hiszen több mint 500 ezer forintot visznek haza, 450 és 500 ezer közötti nettó jövedelme van a szobafestőknek, a burkolóknak és az ácsoknak, ezalatti tartományban csak a kertészetben, illetve a takarításban dolgozó szakmunkások jövedelme ragadt.

Eltűntek a megrendelők az építőiparból

A termelés októberben lényegében stagnált, ám sokkal kevesebb szerződést kötöttek az építőipari vállalkozások, mint egy évvel korábban, a szerződésállományuk pedig harmadával kisebb.

„Ha valaki most vágna építkezésbe vagy lakásfelújításba, arra ne számítson, hogy idén érdemben csökkennek a szakik munkadíjai. Az biztos, hogy ma könnyebben és gyorsabban lehet mestert találni, mint akár fél évvel ezelőtt. Ez érdemben javítja a munkálatok hatékonyságát, de a munkadíjak komoly csökkenésével nem érdemes számolni” – mondja Pfenninberger Ádám, a JóSzaki igazgatója.

A várakozásokkal ellentétben a szakijövedelmek nem Budapesten, illetve a központi régióban emelkedtek a leginkább. Bár a Covid után ugyan az agglomerációban ugrott meg az építkezések száma, Budapest pedig lényegében az ország egyetlen régiója, ahol nem csökkentek a lakásárak, ennek ellenére a szakik munkadíja nem itt, hanem az Észak- és Dél-Alföld régióban emelkedett a legnagyobb ütemben (1,99, illetve 1,87-szeresére). Budapesten ezzel szemben „csak” 1,53-szoros a növekedés.

„A jelenség mögött valószínűleg az áll, hogy a mesterek mobilitása megugrott” – magyarázza a JóSzaki igazgatója.