Látványosan a vasút felé tereli az embereket a kormány, például az olcsó vármegye- és országbérletekkel, illetve azzal, hogy az unió által szabott legfelső határon állapította meg az egynapos autópálya-matrica árát. Ennek meg is lett az eredménye,

a MÁV közlése szerint idén júniusban 62 százalékkal több utazás történt a vasúton, mint egy évvel korábban.

Az adatot a Népszava érdeklődésére közölték.

A lap emlékeztet: egy évvel ezelőtt jelentett be Lázár János közlekedési miniszter egy 1200 milliárdos vasúti pályafelújítási és járműbeszerzési programot, akkor azt mondta, a terv már a kormány előtt van. A Népszava ennek állására is rákérdezett. A minisztérium nem válaszolt, maga a MÁV pedig a lap érdeklődésére azt írta: „A járműállomány fiatalítása, korszerűsítése érdekében a MÁV-START kidolgozott egy járműfejlesztési stratégiát, melyben szerepel vontatójárművek, személykocsik és motorvonatok beszerzése is. Az ehhez szükséges műszaki feltételek meghatározása megtörtént, a kormány már tárgyalta a MÁV-START járműfejlesztési stratégiáját.”

A fentiek alapján, mint azt a Népszava sommázta, az Orbán-kormány közlekedéspolitikájának sikerült elérnie, hogy ugyanannak a rossz pályahálózatnak, ugyanannak a zömében agg, korszerűtlen járműparknak az idén nyáron több mint másfélszer annyi utast kell kiszolgálnia, mint tavaly.

A vasúthálózat és a kocsik elaggottság különösen az elmúlt, extrém forrósággal terhelt hetekben lett látványos, július 5. és 15. között a 35 ezer járat 30 százaléka késett, a vonatok 1,6 százaléka el sem indult. És már maga a vasúttársaság javasolja, hogy inkább más közlekedési eszközzel utazzunk, ha megtehetjük.

Forróság: klímát nem szerelhet a vonatra az utas, de van néhány lehetősége, hogy kevesebbet stresszeljen

Tényleg pontatlanabbak a vonatok nyáron, de a késésnél idegesítőbb, ha nem IC-minőségre adnak InterCity-jegyet, vagy ha hasznavehetetlen a klímaberendezés. Megnéztük, ezek mekkora problémát jelentenek, és hogyan csökkenheti az utas a kockázatokat és a kényelmetlenséget.

A kormány vasútügyi hátraarca látványos. Mint Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke felidézi, a korábbi években az volt koncepció, hogy a vasút szolgáltatási színvonalát kell fokozatosan emelni, és akkor ezek a fejlesztések behozzák az utasokat, növelik a bevételt. Ebbe az úgy-ahogy működő rendszerbe robbant bele Lázár János miniszter, hogy szociál- és pártpolitikai leleményként bevezesse a vármegye- meg országbérletet, ami a MÁV számára kezelhetetlen forgalmi többletterhelést okozott, mondta a Népszavának Dorner. Szerinte az is gyanús, hogy a MÁV csak arról hajlandó beszélni, hogy mennyi vármegyebérletet adott el, arról nem, mennyivel kevesebbet adtak el az összes többi jegytermékeiből. Úgy véli, a vármegye-és országbérlet bevezetése csak gyorsította a MÁV összeomlását.

A sorvadást az is segíti, hogy a kormány a tervezett járműbeszerzésektől is visszakozik. A kabinet 2022 végén vonta vissza azt a korábbi döntését, amelyben 39 plusz opcionálisan 10 darab, 230 kilométeres óránkénti maximális sebességre képes, legalább hétkocsis, új gyártású vasúti távolsági személyszállító szerelvényt – RailJet vonatot – vásárol. Szintén 2022-ben 115 villanymozdonyra írt ki közbeszerzést a MÁV, ezt a Siemens meg is nyerte, de idén májusban Lázár János lefújta az üzletet. A miniszter indoklása mindössze ennyi volt: „Már nem barátkozunk velük.”