szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A nagyvállalatok vezetői már nem annyira pesszimisták, mint 2024 közepén, ebben szerepe van a kormány gazdaságélénkítő lépéseinek. Optimizmusról azonban szó sincs, a legtöbben stagnálást várnak.

A 2024 harmadik negyedévének erősen pesszimista hangulata után a tavalyi év utolsó három hónapjára mérséklődött a nagyvállalati vezetők borúlátása, ami megtört egy több mint egy éve tartó, folyamatos csökkenő tendenciát. A nagyvállalatok gazdasági és növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index az előző negyedévhez viszonyítva 6 pontos emelkedéssel jelenleg –7 ponton áll. A vállalati részindex – ami a mikrogazdasági hatásokat mutatja be – visszatért a 0 pontra, és a makrorészindex is 9 pontos emelkedést ért el, ami azonban még így is a negyedik legrosszabb eredmény az index történetében.

„Az adatok alapján az látható, hogy a cégvezetők zöme inkább stagnálást vár. Az enyhülés lehetséges okai között a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseit lehet említeni, amelyek pozitív hatással voltak a vállalatvezetők hangulatára. Mindezt alátámasztja, hogy

az utolsó negyedévben már jóval kevesebben tették első helyen felelőssé a kormányzati gazdaságpolitikát a gazdasági környezet alakulásáért.

A gazdasági kilátásokat leginkább befolyásoló tényezők toplistáján ez két hellyel hátrébb, a harmadik helyre került, míg a friss adatok szerint a legjobban a belföldi vevői piac szűkülésétől tartanak, illetve az infláció esetleges megugrásától” – részletezte a szakember.

A cégvezetők zömével szemben a kormány meglehetősen optimista, az idei évre a kabinet 3,5 százalék körüli gazdasági növekedést vár. Ami a tavalyi 0,5 százalék körüli növekedés után – és az ipar folytatódó visszaesése mellett – ha nem is teljesen irreális, de inkább valószínűtlen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!