Soroksár kísérleti terep az IKEA számára: a kereskedő világszinten is egyedülálló megoldásokat tesztel legnagyobb magyarországi áruházában, amelyet egyéves felújítás után kedden adtak át. Az üzlet a teljes rekonstrukció alatt nyitva tartott, így valójában már a vásárlók is találkozhattak az olyan megoldásokkal, mint a fejük felett vezetett síneken haladó csomagkiadó robotok vagy a bolt bemutatóterében található számtalan kassza, most az is kiderült, milyen koncepció mentén alakították át az áruházat.

Tömeg az áruház előtt…

Veres Viktor

Az átadó ceremóniát mindenesetre kellő hírveréssel tartotta meg a lánc, nem véletlenül: mint David McCabe, az IKEA regionális vezérigazgatója elmondta, bár az üzletben látható innovációk egyikét-másikat kipróbálták már, az új rendszert így egyben itt próbálják ki először. Rajta kívül részt vett a megnyitón Tolga Öncü, a legtöbb IKEA áruházat üzemeltető Ingka Group kiskereskedelmi vezetője és Charlotte Miles, az IKEA Csehország, Magyarország és Szlovákia regionális kereskedelmi vezetője is, miközben az áruház előtt ma már ritkán látott tömeg várta a szalagátvágást – amit csak egy dolog hátráltatott röviden: az olló hiánya.

és az áruházban: David McCabe, az IKEA reginális vezérigazgatója

Veres Viktor

Persze gyorsan került egy, hiszen, ha máshonnan nem, a regionális vezérigazgatóval nemrég készített interjúból tudhatjuk: a lánc célja az, hogy mindent áruljon, ami a kényelmes élethez kellhet valakinek.

A kényelem sok mindent jelent a világ legnagyobb bútorkereskedelmi láncánál: azon túl, hogy minden egységben van étterem, és nem nézik ki a vásárlókat, ha leverednek egy eladó kanapéra, az üzletek berendezése mindenhol ugyanazt a modellt követi: van egy tágas bemutatóterem, utána (tudatosan a vásárlási folyamat közepére beemelve) egy étterem, aztán a piactér, önkiszolgáló raktár, majd a kassza, a bejáratnál pedig büfé – felkészülni vagy kiheverni.

Soroksáron az IKEA szakított ezzel az elrendezéssel. Például úgy, hogy már a bejárat előtt is találhatunk kasszát – vagyis, ha valaki tudja, mit akar venni, be sem kell mennie az áruház eladótereibe, kifizeti, majd a kijáratnál átveszi a termékeket. A kettő között taktikusan bisztrót és kávézót is talál. Amennyiben mégis betér az üzletbe – ha már eljött idáig –, a hagyományostól eltérő bemutatótermet talál. Például több mint háromszáz kijelzővel, ezek részben az eddigi kiírásokat, plakátokat váltják ki például árinformációkkal. De virtuálisan ezeken lehet kiválogatni valamilyen terméket, mondjuk egy szőnyeget, amelynek a kivetített verziójába beleállhatunk. Mindez persze csak a látvány, de az már kereskedelmi koncepció, hogy ebben a térben is lehet vásárolni és fizetni – ezt egyenesen támogatják is, mondván, mire kiérünk a kijárathoz, össze tudják válogatni, amit kiválasztottunk.

Fizetni számtalan helyen lehet

Veres Viktor

Láthatjuk, ez az előzetes fizetés kulcseleme az új struktúrának, a vásárlásnak akár több pontján is elővehetjük a bankkártyát, még úgy is, ha maga az árut nem visszük magunkkal. Igaz, a hagyományos boltberendezéshez képest jóval előbb találkozunk magukkal az árukkal is – mármint a „na ezt is megveszem, pedig nem terveztem” – fajtából. A bemutatótérből ugyanis egyből az úgynevezett piactérre jutunk – a két funkció, ha nem is olvad össze, de az eddigi bemutatótér területén kapott helyett mindkettő, értelemszerűen a korábbi méretének a felén.

Kisebb ugyanakkor a harmadik fogyasztói tér, az önkiszolgáló raktár területe is. „A célunk az, hogy ugyanannyi az négyzetméteren minél több köbmétert tudjunk felhasználni” – foglalta össze az átalakítások célját Öncu. Ennek pedig van egy meglepő következménye is: mivel a kisebb eladótérben ugyanannyi eladó dolgozik, a vásárlók könnyebben találnak segítséget – mondta el Peter Tichy, az áruház vezetője.

Maguktól pakolnak

Veres Viktor

Az igazán látványos újdonságok azonban nem a vásárlótérben láthatók, hanem a raktárban, amely a háromszorosára nőtt: itt alakították ki a világ legnagyobb IKEA-raktárát, pontosabban fulfillment áruházát, ahonnan az itteni üzleten túl a teljes magyar online kereskedelmet is ellátják. A raktárban azonban nem is a mérete az érdekes, hanem a robotizált megoldásai: a megrendelt termékeket, méretüktől függően többféle robottal szállítják a raktáron belül, vagy a kiadó felé. Utóbbi látványos megoldásai a „shuttle” robotok, amelyek a vásárlók feje felett kiépített síneken suhannak a kiadópult felé és vissza.

Suhanó robotok

Veres Viktor

Mint mondják, ezek is hamar a vásárlók kedvenceivé váltak, amiben biztos része lehet annak is, hogy a raktárba ők nem jutnak be, így lemaradnak például az apróbb tárgyakat szállító szerkezetekről, amelyek leginkább egy robotporszívóra pakolt ládára emlékeztethetnek, és egymást kerülgetve suhannak az apróbb árukkal.

Táncoló dobozok

Veres Viktor

Vagy az automata targoncákról és nagyobb szállítóeszközökről, amelyek összesen óránként 216 rendelést tudnak összeállítani. És hogy mi lesz az itt dolgozó emberekkel? Azt mondják, rájuk továbbra is szükség van, így a létszámot nem érinti az átalakítás. Csak egy műszak alatt már nem húszezer lépést tesznek meg, hanem tízezret, és ennél is fontosabb, hogy nem nekik kell a nehezebb árukat mozgatni – mondták el.