Balassa Péter a veszélyeztetett filmszínházak nevét ugyan nem kívánta megemlíteni, de elmondta, hogy tudomása szerint 2009-ben három-négy budapesti mozi is bezárásra kényszerülhet.

Az egyesület alelnökének tájékoztatása szerint a budapesti artmozi-hálózatnak tavaly 600 ezer látogatója volt, a gazdasági válság miatt visszaeső kulturális fogyasztás miatt azonban ez a nézőszám valószínűleg csökkeni fog.
 
"Most már a létért megy a harc, a villanyszámla befizetése is sokszor probléma: az artmozi-hálózat a 24. órában van Budapesten" - fogalmazott a helyzetet a Cirko-Gejzír mozi vezetőjeként és a Kinót üzemeltető Szuez Kft. társtulajdonosaként is ismerő Balassa Péter. Mint hozzátette, fennáll a veszély, hogy megszűnnek azok a helyek, ahol igazi európai és magyar művészfilmeket lehet látni, és a mozikkal együtt eltűnik az európai kultúrának egy szelete is. "Nem beszélve arról, hogy a városban a plázákon kívül csak az art-mozik maradtak fenn. Városképileg is furcsa lenne, ha csak a plázákba lehetne beülni filmet nézni" - hívta fel a figyelmet.

Balassa Péter elmondása szerint a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) tavaly összesen 60 millió forinttal támogatta a 13 fővárosi art-mozit. "Természetesen nem lehet összehasonlítani az öttermes Művész és az egytermes Bem mozi üzemeltetési költségeit, de ez az összeg 4-5 milliót jelent filmszínházanként egy évben, ami a költségeknek legfeljebb 10 százalékát fedezi" - jegyezte meg a Budapesti Art-mozi Egyesület alelnöke.
 
Az MMKA negyedévente, részletes elszámolás után utalja a normatív támogatásokat, egy budapesti mozinak termenként legfeljebb egymillió forintot. Ezt a maximumot elég nehéz elérni, mert igen sok feltételhez kötik.
Az egyesület azt szeretné, hogy a vidéki önkormányzatok példájára Budapest is támogassa anyagilag a saját területén található art-mozikat.