Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám
Tetszett a cikk?

Most még leginkább egy apokalipszis után játszódó film díszletére hasonlít az ózdi ipartelep, azonban egy ideje egyre nagyobb terveket sző a városvezetés az ide álmodott Kultúrgyárral. A terv első ütemében Digitális Erőmű és Filmtörténeti Élménypark nyílik a nehézipari gyárak helyén, de még elég homályos, miért lesz Ózd az új kulturális és turisztikai központ Közép-Európában. Bár még meg sem nyíltak az új intézmények, újabb tervekről is lehet hallani a szebb napokat látott városban.

Nem tudni, hogy a hideg novemberi délután telepedett le olyan súlyosan Ózdra, hogy az emberek mosolytalanul sétálnak a belvárosban, vagy ez egy konstans állapot itt. Nem lennénk meglepve az utóbbin: a város az egyik szimbóluma annak, milyen a rendszerváltás vesztesének lenni. Az egykori nehézipari központban a nyolcvanas években indult el a hanyatlás, ami ugyan már nem olyan rohamos ütemű, de a város az utóbbi időben is csak akkor kerül a hírekbe, ha az önkormányzat kamerákkal figyeli közmunkásait, vagy ha befuccsol az önkormányzat diszkója, a Páva Klub.

Miért éppen Ózd?

A belvárosból a szebb napokat látott ipari telep felé vesszük az irányt, ahol grandiózus terv előkészületei zajlanak. Ózd nagyot álmodott azzal, hogy az ország és egyben a régió digitális központjává akar válni, az egykori gyárterületen épülő, és a tervek szerint 2016 elején megnyitó Digitális Erőművel, a Filmtörténeti Élményparkkal, és a további nagyszabású tervekkel.

Kattintson galériánkért!
Túry Gergely

Valószínűleg egy ország tette fel ugyanazt a kérdést, amikor az ózdi digitalizációs központ terve napvilágot látott: miért pont itt építenek ilyet? A kérdésre nyilván nem először kellett válaszolnia a tervet kiötlő Magyar Nemzeti Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatójának, Lovas Lajosnak. "Próbálkoztunk más városokban is ezzel a tervvel, Székesfehérváron, Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen. De aztán egyre világosabb lett, hogy az ózdi vezetés a legelkötelezettebb, és nem utolsósorban a közép-magyarországi régióval ellentétben itt még nem apadtak el a lehívható uniós források" – indokolta a döntést Lovas. Az első ütemben megvalósuló Digitális Erőmű 1599 millió forintot emészt fel, a Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) keretében (igaz, a program oldalán az Ózd keresőszó alatt semmit sem találtunk).

A romos épületek felújítása, átalakítása gőzerővel zajlik, és év végéig be is kell fejezni, hiszen Lovas szerint januárban már ötven állást hirdetnének meg az intézményben. Olyan tempóban zajlik az építkezés, hogy ottjártunkkor nem is mehettünk be az egykor a kohótelepet árammal ellátó erőműbe – úgy tűnik, egyre sürgetőbb az épület átadása. De mi is vár majd az idelátogatókra, és miért reménykedik abban az ózdi városvezetés, hogy ez a projekt lehel életet a leginkább utópisztikus filmek díszletére emlékeztető ipari telepre?

Fénymúltból fényes jövő?

Lovas Lajos szerint az Erőmű több funkciót is ellát majd. A pincetérben egy újszerű, Magyarország történetét filmetűdökkel elmesélő kiállítás valósul meg. A Magyar fénymúlt címet kapó gyűjtemény céljai szerint akár történelemórák helyszíne is lehet.

Ahogy Képes Gábor a MaNDA főosztályvezetője, és a kiállítás egyik „gazdája” fogalmazott, a filmhíradókból, dokumentum- és játékfilmekből összevágott etűdökkel lehet akár az ’56-os forradalmat vagy a rendszerváltás időszakát érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá tenni a diákok számára. Az összevágott montázsok alapanyagát a MaNDA archívumából válogatták ki, ezt az anyagot pedig Pálfi György rendező alakította át két vágó segítségével korokon átívelő kisfilmekké. A látványterveken már jól kivehető, hogy a kiállításon teljes falfelületekre is lesz vetítés, illetve hogy egy-egy megállóhelyen több felület is egymással „felesel” majd.

A kiállítás egy részletének látványterve - kattintson galériánkért!
MaNDA

A földszinten számítástechnikai kiállítás lesz, itt akár szekrényméretű számítógépeket is megcsodálhat a tabletekhez szokott generáció. Az emeleten lesznek majd az itt dolgozók irodái, akik a MaNDA tananyagfejlesztő programján, a Digipédia fejlesztésén dolgoznak majd. A hatalmas épület persze egykori filmszalagok tárolására is szolgál majd: olyan külföldi filmek kópiái kerülnek ide, amelyeket a drága és bonyolult jogosítás miatt úgysem vetítene senki.

Tank, meseautó, és greenbox csábítaná a turistákat

Az ilyen típusú nagy álmoknál mindig csínján kell bánni a „kulturális élet és a turizmus felpezsdítése” kifejezéssel. Mert a valóságban ezek a tervek sokszor egészen másképp csapódnak le. Miért utazna például Ózdra az ország bármely részéről egy iskolás csoport a kiállításra? Miért gondolná a közeli Szilvásváradon vagy Egerben borozó, pihenő turista, hogy neki útba kell ejtenie az újjáalakuló ipartelepet?

Erre kínálhat megoldást a Digitális Erőmű szomszédságában épülő Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, amelyet az egykori fúvógépházba álmodtak meg. Az élményparknak az erőművel párhuzamosan kell nyitnia, ennek is lenne értelme, hiszen így tényleg van esély az óhajtott felpezsdítésre. Itt azonban megint felmerül a kérdés, mitől lesz vonzóbb az új épület mint az etyeki Korda Filmpark?

Most még így fest a Filmtörténeti Élménypark épülete - kattintson galériánkért!
Túry Gergely

Lovas szerint a nyolcvan méter hosszú, interaktív greenbox például elég nyomos érv lesz Ózd mellett. A tervek tényleg nem szerények: egy T34-es tank és felújítás miatt bezáró Közlekedési Múzeum gyűjteményének más részei is itt lesznek majd kiállítva. A gyerekek pedig filmes karaokéval ismerhetik meg jobban a magyar filmtörténetet. Kipróbálhatják magukat kitalált jelenetekben, vagy eljátszhatnak egy részletet például a Meseautóból – már ha ez a filmcím még mond egyáltalán valamit nekik.

Az Ózdon eddig csak átutazó lengyel, szlovák turisták helyben tartását pedig azzal érnék el, hogy a filmtörténeti parkban nem csak a magyar, hanem az egész régió filmtörténetét bemutatnák. Lovas szerint a pályázat fontos eleme volt, hogy négynyelvű projekttel álljanak elő, ezért a parkkal a régióban nyaraló turistákat is meg akarják szólítani. Azt például a szülők is biztosan élveznék, hogy amíg a lurkók a tankot csodálják, ők a Sörgyári capriccio egy-egy jelenetébe képzelhetik magukat.

Itt lesz majd az ország legkülönlegesebb koncertszínpada?

Egyelőre azonban nehéz a látványterveket a gyárépületek mellé társítani. Ugyan a két épület felújítása már a célegyenesbe érkezett, a területen újabb és újabb terveket szőnek.

Arra az ötletre, hogy könnyűzenei fesztivál helyszíne legyen a kohászati üzem romja, mi is felkapjuk a fejünket. A Jazzparádén már helyszínként bizonyító színpad tényleg egyedülálló látványt nyújt, főleg indusztriál rockzenekarok érezhetnék itt otthonosan magukat. A teljes felújításhoz, és a biztonsági intézkedésekhez azonban már óriási összegre lenne szükség. Kérdés, hogy valaki belevágna-e egy ilyen projektbe.

Azért ezen a terepen van fantázia a koncerthelyszín építésében - kattintson galériánkért!
Túry Gergely

Mindezt már a szintén frissen felújított városi múzeum munkatársától tudjuk meg, aki hozzáteszi, felmerült már a tervek között egy extrém park építése is a kohászati központ romjain.

Az egyelőre azonban nagyon homályos, hogyan lesz Ózdból az ország egyik kulturális központja. A reménykedés szikrái néhány (nem hivatalból) lelkes támogatón látszanak, de a többség szkeptikussága érthető. Arról nem is beszélve, hogy mekkora veszteséget termelhetnek a hatalmas épületek költségei az első években.

Korábbi cikkünkben már kitértünk rá, hogy az összefoglaló nevén Kultúrgyárnak hívott projekt bevételeit nagyon nehéz megsaccolni. A MaNDA Kultúrgyár az elképzelések szerint attól lesz versenyképes, hogy jelentős megtakarítást tesz lehetővé az állami szektor számára az elaprózódott digitalizációs szolgáltatások integrációjával és bevételeket remél a tevékenységéből" – írtuk akkor, és a már a projekt bejelentésekor hiányolt megvalósíthatósági és fenntarthatósági tanulmány sem készült azóta tudomásunk szerint.

A jelen és a jövő - kattintson galériánkért!
Túry Gergely / MaNDA

Ózd kétségkívül megérdemelne egy esélyt az újrakezdésre, de hogy a Kultúrgyár lesz-e ez az esély, az leghamarabb jövő év vége fele derülhet ki. Addigra már jobban látszik, hogy a most bejelentett 50 munkahely bővülhet-e újabb ötvennel, és hogy a tanárok, szülők szívesen hozzák-e ide a filmre fogékony gyerekeket.

Addig ez a terv olyan, mint az ózdi színházterem: impozáns, de nem látjuk benne a nézőket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!