Mundruczó Kornél új filmje egy lecsúszott, ám bátor orvos, doktor Stern és a szír menekültből lett repülő ember delikát kapcsolatának a története. A Filmalap támogatással és német koprodukcióban készült Jupiter holdja a hitről, a megváltódásról, a csoda lehetőségéről szól a különös barátság történetén keresztül. Mundruczó Kornél ötödik alkalommal szerepelt a világelső filmfesztivál hivatalos válogatásában.

hvg.hu: A film alapja a Winterreise című színházi operaelőadása. Mi a színház és film viszonya egymáshoz?

Mundruczó Kornél: Ha nem kerülök el Bicskére az installáció végett, akkor nem leszek személyesen érintve a témával kapcsolatban. A Jupiter holdja forgatókönyvét két évig fejlesztettük, majd két hónappal a krízis előtt adtuk be, de aztán 2015. augusztus környékén már úgy gondoltuk, vegyük le inkább róla, hogy „valamikor a jövőben”. Annyira ugyanaz volt a forgatókönyvünk, mint ami megtörtént és történik, hogy megijedtünk, meg szabad-e egyáltalán csinálni a filmet. Nem vagyok az a rendező, aki forró politikai témákra támaszkodik.

Fülöp Máté

hvg.hu: A terrorizmus hogy került bele a sztoriba?

M.K.: Budapestet mint egy globális várost mutatjuk be, van benne feszültség, s mint minden ilyen helyen, lehet benne, sajnos, robbantás. Ezen kívül a forgatókönyv szintjén is aktivizálni kellett a rendőri oldalt, és talán ez volt a legalkalmasabb útja. Minket a robbantás tényénél jobban érdekelt az arra adott válasz mértéke, vagy inkább mértéktelensége.

hvg.hu: A vezető angol napilap, a The Guardian a mexikói Iñárritu Birdman című filmjéhez hasonlította a Jupiter holdját.

M.K.: Pedig a gondolat, hogy legyen benne repülő ember, még jóval a Birdman előtt született meg. De mint egysnittes film, a Johanna, megcsalva, feketében átvágva, már szintén megvolt tíz évvel Iñárritu filmje előtt… szóval ő utánoz engem. Ez persze csak vicc volt. Amúgy az, hogy hány emberhez hasonlítottak már eddigi pályafutásom során, felsorolhatatlan és számomra teljesen irreleváns. Elárulom a nagy titkot: egy és nagy inspiráció van, ami végigkíséri minden munkámat, az Rainer Werner Fassbinder munkássága. A konkrét gondolat Alekszandr Beljajev írásából, A repülő emberből jött, gyerekkoromban olvastam a könyvet, és emlékszem, hogy gondolkoztam: elhiszem, vagy nem hiszem el, hogy valaki tud repülni. Ne feledjük ugyanakkor, hogy a Jupiter holdja egy irracionális, mi-lenne-ha? alkotás, s egy ilyen film kapcsán a ráció határain belül feltett kérdéseket rettentő nehéz megválaszolni. Ugye maga az Isten gondolata is irracionális fogalom, nem abban a tartományban tudjuk értelmezni, mint például ha arról beszélnénk, hogyan készül el a paprikás krumpli.

Jelenet a filmből

Intercom

hvg.hu: Magyarország megváltására gondolt?

M.K.: Dehogyis, a megváltás nem általánosságban, hanem egyéni értelemben tud megtörténni. Ebben az egészben, mint ahogy a mostani krízisben is, kell legyen valami jó, ha akarom, a dán filozófus, Kierkegaard értelmében pozitív, nála olvashatjuk ugyanis, hogy a kétségbeesés pillanata az Isten pillanata. Ezek a pillanatok, kríziseink nem véletlenek szerintem. A Jupiter holdja utolsó mondata is erre reagál: „Ready or not, here I come”. Teljesen mindegy, hogy készen állsz-e rá, tessék vele valamit kezdeni. És nagyon jó, hogy újra feltehetjük a régi kérdéseket, hogy mit is jelent európainak, humánusnak, morálisnak lenni. Mert ezek pozitív kérdések, annak ellenére, hogy krízisben élni nem épp kellemes. Különböző nemzeteknek eltérő a reakciója a krízisszituációkra, Magyarország pedig nagyon extrém válaszokat tud adni.

Mundruczó Kornél és Jéger Zsombor a film forgatásán

MTI / Kallos Bea

hvg.hu: Hogyan látja a Jupiter holdja cannes-i szereplését?

M.K.: Nagyon nagy siker volt a vetítőben. Egyébként hülyeség, hogy ennyire a hivatalos bemutató előtt van a sajtóbemutató (egy-másfél nappal előtte). Nagy baj lenne amúgy, ha nem lenne megosztó a film, az azt jelentené számomra, hogy a komplexitása nem működik. Magyarországon nagyon ritkán kaptam eddig jó kritikát, külföldön egy pár filmemre vagy nem kaptam, vagy nagyon megosztó volt a kritikusi vélemény, például a Delta, és a Fehér isten is kapott hideget-meleget.

Így vonult Mundruczó és a stáb Cannes-ban a vörös szőnyegen - videó

hvg.hu: Az arany pálma azért jó lett volna...

M.K.: Ez is baromság, persze, jó lett volna, de ha nincs, az is remek. Az ember élete nem változik meg attól, hogy kapott-e díjat, vagy sem. Van egy remek George Cukor-idézet, ami számomra sokat jelent: „És a karaván megy tovább”: ez olyan szépen leírja ezt az egészet.

hvg.hu: A múlt hét végén Hamburgban rendezett darabot nagy sikerrel – ezek a munkák egyfajta menekülések az ön számára?

M.K.: Sokat hívnak Németországba színházban dolgozni. Sokkal támogatóbb az ottani hangulat. Itthon ritkán találkozom ilyen hozzáállással, kíváncsisággal.

Most nincs magyar siker: A Lavina rendezőjének új filmje fődíjas Cannes-ban

Pedro Almodóvar zsűrije a svéd-amerikai The Square-nek ítélte az Arany Pálmát - Mundruczó Kornél versenyfilmje, a Jupiter holdja díj nélkül maradt.