A rendszerek és az erkölcsök változnak, az alaptanterv ugyanaz

A rendszerek és az erkölcsök változnak, az alaptanterv ugyanaz

Utolsó frissítés:

Balla István Szerző:

Balla István
Balla István
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kisebbfajta csodavárás előzi meg az új Nemzeti alaptanterv megjelenését, már elkészült annak a vitaanyaga, de még csak nagyon szűk kör ismeri. Annyit tudunk, hogy hazafias lesz, erkölcsileg is nevel, és persze a kornak megfelelő műveltséget írja le. Na, és? Minden tanterv ilyen.

„De ki foglalkozik ma a fejlett világban a tantervekkel? Már az ezredfordulón Európa szinte minden országában kimeneti szabályozókat alkalmaztak, a központi tantervi szabályozásból pedig jelentős mértékben kivonultak a kormányzatok. Ezzel szemben mi folyamatosan újítjuk meg, vizsgáljuk felül tanterveket” – fakadt ki korábban lapunknak Radó Péter oktatáskutató, amikor a most készülő – sőt, állítólag már azóta első változatban elkészült – új Nemzeti alaptanterv várható hatásairól kérdeztük.

©

Azt már mi tesszük hozzá, hogy egy-egy tanterv arra is alkalmas, hogy az adott kormány a saját ideológiáját gyúrja bele az iskoláknak előírt dokumentumba. Azt már lehetett hallani az új NAT-ról, hogy az nemcsak nemzeti, hanem hazafias is lesz. Továbbá, hogy közvetíti a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek mellett az erkölcsi értékeket, megerősíti a diákokban a nemzeti és társadalmi összetartozást. Feladatának tekinti még, hogy elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt. A dokumentum egyesíti a hagyományos értékeket és kor új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket.

Satöbbi.

Borítékolható, hogy nagyjából ilyeneket olvashatunk majd a most még oly titkos tanterv bevezetőjében. (Aki ennél szakmaibb részletekre is kíváncsi, az egyelőre kénytelen beérni a nemzeti alaptanterv szakmai megújításáért felelős korábbi miniszteri biztos, Csépe Valéria egy évvel ezelőtti terveivel.)

Vissza a jövőbe

Mi most mindenesetre maradjunk az általános bevezetőknél, és schmitteljünk el egy ilyet. (Csak néhány kifejezést írunk át egy korábbi dokumentumból, aminek kilétét majd csak a végén fednék fel a játék kedvéért.)

©

„Az általános iskola célja, hogy megalapozza a Nemzeti együttműködés rendszerének (NER) megfelelő ember személyiségének kialakítását. Ennek érdekében:

Műveltség, erkölcs hazaszeretet, felkészülés a majdani munkára – mi más lenne egy tanterv célja, mint ezek le- és előírása az iskolák számra? Papíron minden tartalmi szabályozásnak körülbelül ezek az elvi meghatározói.

A dőlt betűs részeket kell csak átírni, mint ahogy mi tettük az 1962-ben kiadott, Ilku Pál (a pufajkásból lett honvédelmi, majd ekkora már művelődési miniszter, mellesleg Hoffmann Rózsa akkori minisztériumi főnöke – a szerk.) által jegyzett Tanterv és utasítás az általános iskolák számára című jogszabály bevezetőjével. Az első dőlt betűs rész az eredetiben kommunista, a második szintén a kommunista, a harmadik a szocialista. De mindössze ennyit kellett változtatni ahhoz, hogy akár a 2019-es NAT elé is odaférhessen ez a bevezető.

Kommunistából szocialista

Másfél évtizeddel később Az általános iskolai nevelés és oktatás terve (amit a szakma csak 78-as tantervnek hív) az általános iskolák célját kicsit bővebben írja le, mint a kora 60-as évekbeli elődje, de tartalmilag és ideológiailag is ahhoz hasonló szövegről van szó.

©

Itt a kommunista helyett inkább a szocialista ember személyiségének kinevelése a cél, ami pedig a továbbiakat illeti: olyan kifejezések sorakoznak a bevezetőben, mint a korszerű műveltség, az erkölcsi tudatosság, a dolgozó ember megbecsülése, a szép befogadása. Ismerős nem? Konklúzió: az iskola mindezekkel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy cselekvően vegyenek részt a szocialista társadalom építésében: hazánknak aktív állampolgáraivá, öntudatos dolgozóivá, védelmezőivé válhassanak. (Itt is csak a szocialista szót kell kicserélni NER-re, és lehet beilleszteni a NAT-ba a mondatot.)

Bár e tanterv bővebb bevezetőjében kicsit túltolták a dialektikus materializmust, meg a szocialista értékeket, azért ebben is megjelenik a hazafiság. Olyan mondatokat olvashatunk ezzel kapcsolatban, hogy a diákot „hazájához fűzze sokrétű érzelem”. Meg, hogy „legyen büszke múltunk értékeire, nagyjainkra”, igaz ezután megint következik egy zavaros szöveg a szocialista értékekről, a honvédelem fontosságáról és az internacionalizmusról.

Nemzeti, mert nemzeti

Ebben a szellemben vitorlázott át az iskolák tartalmi szabályozása a rendszerváltáson. 1995-ben jött el az újabb nagy tartalmi reform, ami a Nemzeti alaptantervben öltött testet. Ennek bevezetőjében az olvasható többek között, hogy a NAT „nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását”.

A NAT a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza – olvasható a bevezetőben –, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1–12. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.

©

Tehát – akárhogy is nézzük – az első NAT is hazafias, és a korszerű műveltséget írja le. A bevezetőben még hangoztatja az európai, humanista értékrendet, és az emberiség előtt álló közös problémákat valamint a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést is. Az erkölcsi értékeket a bevezetőben a NAT nem, de a különböző műveltségterületek tárgyalásánál gyakran emlegeti.

A NAT-ot aztán többször módosították, de kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódásoktól eltekintve 2003-ban, 2007-ben is a korszerű műveltséget, a hazafiságot, az európai értékeket emelte ki a bevezetőben.

A fülkeforradalom után

2010 után a magyar közoktatást gyökeresen megváltoztatta a kormány (erről, mondjuk, itt olvashat bővebben). Az új törvények mellett természetesen új NAT is készült 2012-ben. (Most itt nem mennénk bele, hogy ezt annyira telezsúfolták konkrét tartalmakkal, hogy a gyakorlatban nem lett „nemzeti”, mert nem a mindenkinek elsajátítható tananyagot tartalmazta, hanem csak egy szűk elit számára esetleg megtanulhatót. Jelen cikkben csak a tantervek általános leírásait, bevezetőit, közös értékeinek rögzítéseit vesszük górcső alá.)

©

A 2012-es NAT bevezetője is korszerű műveltségről beszél, hazafiságról, erkölcsről, kicsit másként:

„A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megértésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése”.

A tantervek alapelveiben tehát nincs változás fél évszázada, csak a jelzők változtak. A műveltség-erkölcs-hazafiság-munkára való készülés négyese minden tartalmi szabályozás lényegi eleme.

Legfeljebb a kommunista erkölcsöt felváltja a szocialista erkölcs, az európai értékeket pedig az Alaptörvényben rögzítettek.

Nem várható más e téren az új NAT megjelenésével sem. Az már más – és sokkal fontosabbnak látszó kérdés –, hogy a jogszabály alapján nagyobb/kisebb szabadságot kaphatnak az iskolák a tanításban, csökkenhetnek/nőhetnek a tanulók terhei, bekerülhetnek/kikerülhetnek egyes tartalmak, mondjuk kötelező irodalmak a tananyagból.   

Meglátjuk. 

Bár a már idézett Radó Péter-interjúban a szakember azt is kifejtette, hogy a mellett, hogy a fejlett országokban rég nem a tantervek szabályozzák az oktatást, igazából az a kutyát nem érdekli nálunk sem a tanterv,

„a pedagógusok nem olvassák, kizárólag azoknak fontos, akik a kormányzatban ülnek és azoknak, akik élethivatás-szerűen bírálják a kormányzatot”.

Meg talán még a tankönyvszerzőknek, akik ez alapján dolgozhatják át most viharos gyorsasággal a tankönyveiket.

Hozzászólások