„Mi, bölcsészdékánok összefogtunk, levelet írtunk a rektori konferenciának, jeleztük mindenütt, hogy katasztrofálisnak tartjuk a változás tervezett irányát” – mondja a tanárképzés tervbe vett átszervezéséről Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, ám hozzáteszi: „A reakciókból egyértelmű, hogy nem fognak engedni.” Volt egy másfél éves szakmai egyeztetés a tanárképzés átalakításáról, annak az eredményét is lesöpörték az asztalról, amikor az új koncepciót bedobták. Ráadásul „amikor Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár előállt ezzel, egy hetet sem adtak, hogy létrejöjjenek az egyetemeken a kkk-kat kidolgozó munkacsoportok”.

A kormány a tanárképzés úgynevezett képzési kimeneti követelményeit (kkk) változtatja meg. E változtatáshoz Kásler Miklós emberminiszter egy felügyelőt is delegált – a Nemzeti alaptanterv (NAT) ideológiai szempontú átdolgozását is irányító Takaró Mihály személyében –, aki e szerint jogosult arra, hogy minden bölcsész pedagógusképző intézet kimeneti követelményeit felülbírálja. Ez azt sejteti, hogy az alaptanterv vitatható átalakításához kell igazítani ideológiai szempontból a tanárképzést is.

Az Emmitől érkezett az egyetemek tanárképző intézeteihez nyár elején az a levél is, amelyben tájékoztatták őket, hogy miképpen képzeli el a minisztérium az átalakítást. E szerint az osztatlan tanárképzés ezentúl 10 féléves lesz – a középiskolai tanárok képzése eddig 12 félévig tartott –, ami azt jelentené, hogy kevesebb idő jut a szakterületen való elmélyedésre. A tanárképzés célja pedig az, hogy „a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató ismeretek – például az emelt szintű vizsga teljesítéséhez szükséges többlettartalmak – akkor maradhatnak az ötéves kkk-ban, ha a pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen. (…) A felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell” az egyetemi tanárképzés követelményeiből. Ez azt is jelenti, hogy egy középiskolai tanár nem lesz képes emelt szinten érettségiztetni, ehhez még egy évet tanulnia kell.

Az átalakítás a pedagógusképzés lebutítását vetíti előre a szakemberek szerint. „Egy tanárnak nyilvánvalóan nemcsak az érettségi tananyagot kell tudnia, hanem annál jóval többet. Ha a tanuló kérdez tőle valamit, ami esetleg nem a törzsanyag része, nem mondhatja, hogy nem tudom, de ebből úgysem fogsz érettségizni” – magyarázza például Rónay Zoltán az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának oktatási dékánhelyettese. Ő abban bízik, hogy nem ebben a formában valósul meg a változtatás. „Jogszabály még nem jelent meg róla, és olyan egyeztetett anyagot sem láttam, ami mindezt kőbe vésné” – mondja bizakodva.

Bővebben a tanárképzés átalakításáról ez e heti HVG-ben vagy a hvg360-on olvashat.