szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jön a kulturális szigor.

1996 és 2001 között Afganisztán már megtapasztalta, milyen sivár az élet zene nélkül, a tálibok szóvivője, Zabibulla Mudzsahid pedig egy hasonló világot vetített előre, amikor a New York Timesnak adott interjúban azt mondta, ismét betiltják a zenét a nyilvánosságban.

„Az iszlámban tilos a zene. Reméljük, meg tudjuk győzni az embereket erről anélkül, hogy nyomást kellene gyakorolnunk rájuk” – fogalmazott nem sok jót ígérve.

Mudzsahid az információs és kulturális miniszteri poszt egyik valószínű jelöltje.

A tálibok 1996-ban azzal az érveléssel tiltották be a zenét, hogy az bűnös dolog. Akkor látványos akciók keretében semmisítették meg a magnókazettákat. Kivételt néhány vallási jellegű zene képezett a tiltás alól.

Az afgánok mostani hatalomátvétele során a rádiók és televíziók gyorsan átálltak iszlám dalok sugárzására. Az nem világos, hogy ezt a tálibok kérésére tették, vagy önként váltottak, hogy így kerüljék el a konfliktusokat az új rezsimmel.

(Képünkön Afganisztán első, csak nőkből álló zenekara látható egy koncerten.)

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Élet+Stílus

„Ha életben akarok maradni, fel kell vennem a burkát” – nőnek lenni a tálibok országában

Az elmúlt húsz évben az afgán nők láthatóvá váltak: csatlakoztak a katonasághoz, ott voltak a rendőrség kötelékében, politikai tisztségeket viseltek, részt vettek az olimpián, és világraszóló mérnöki sikereket értek el. Ezek a lehetőségek elképzelhetetlenek voltak a tálibok uralma alatt. Most ismét azzal szembesülnek, hogy a biztonságuk, a jogaik és a lehetőségeik a tálibok engedélyétől függnek. Olyan feltételekkel élhetik csak az életüket, amely sokuk szerint alapjaiban kérdőjelezi meg a biztonságukat.