Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, az Oktatói Hálózat, az immár százfős tagságú Stádium 28 Kör követeli az egykori akadémiai, majd róla leválasztott, közfeladatot ellátó kutatóintézet-hálózat köztestületi autonómiájának helyreállítását, megfelelő állami finanszírozását – ilyen tartalmú nyilatkozatot fogadott el a három szervezet a szombati együttes konferenciáján. Mindemellett követelik a modellváltáson átesett egyetemek kuratóriumainak átalakítását, hogy az Európai Unió szempontjainak megfeleljenek; az egyetemet fenntartó alapítványok, azok kuratóriumai jogállásának és jogkörének olyan újraszabályozását, hogy tegyenek eleget az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az egyetemi autonómia normáinak. Az akadémiai autonómia helyreállítására vonatkozó követelmények kiegészülnek az alkotmányos szabadságjogok, a civil társadalom és a sajtószabadság helyreállítására vonatkozó normatív követelésekkel.

A kormány a nép, a szuverén ellen támad, ez már a mélypont, az egyetlen biztató jel, hogy a legkülönbözőbb területeken mutatkoznak meg az ellenállás jelei – fogalmazott Kardos Julianna, a kémiai tudományok doktora, aki a három szervezet közös nyilatkozatának a koordinálására vállalkozott. Amihez Halmai Gábor alkotmányjogász rezignáltan hozzáfűzte:

az lesz a mélypont, ha lehetetlenné teszik, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője induljon a választásokon.

A meghívott előadók egyebek mellett listázták az illiberális eszköztárat, az akadémiai élet elleni kormányzati támadásokat (Enyedi Zsolt, a CEU történész- és szociológus professzora), sorra vették az autonómia elleni támadás egyes fejezeteit a 2011-es úgynevezett filozófusperektől, a felsőfokú, doktori és posztdoktori tanulmányok folytatására létrehozott nemzetközi hírű Collegium Budapest állami támogatásának megszüntetésétől a CEU 2017-es elüldözésén át az egyetemekre kényszerített modellváltásig, a kutatóintézetek fölött kialakított kormányirányításig (Kenesei István nyelvész, akadémikus), a modellváltáson átesett egyetemek autonómiájának sérüléséig (Kováts Gergely, oktatáskutató, Corvinus).

„Az akadémiai szféra alávetése része az illiberalizmusnak” – fogalmazott Csaba László közgazdász akadémikus, a Corvinus emeritus professzora, aki keményen bírálta, hogy a közgazdaságtudományi egyetemet üzleti jellegű oktatási intézménnyé fokozzák le. „Megy az úthenger, megáll, kicsit módosítanak a pályáján, aztán újra beindul” – összegezte a másfél évtizede tartó folyamatot Lőrincz Viktor (Akadémiai Dolgozók Fóruma), amelynek legújabb fejezete, hogy az először Eötvös, később Magyar, majd Hun-Ren névre kényszerített korábbi akadémiai kutatóhálózat által használt vagyonelemeket az állam 80 milliárd forintért megvásárolná. „Amikor a kutatóhálózatot leválasztotta a Magyar Tudományos Akadémiáról az állam, az orosz kollégák szolidaritási levélben fejtették ki sajnálatukat, felidézve, hogy ez náluk már megtörtént” – idézte fel.

A kutatóintézetet eladására vonatkozó közgyűlési határozatot Radnóti Sándor (filozófus, akadémikus) bíróságon támadta meg, rajta kívül a perbe lépést Vörös Imre alkotmányjogász és az Akadémiai Dolgozók Fóruma is bejelentette, de a bíróság még nem reagált. Az alperes a jogi logika alapján a Magyar Tudományos Akadémia, valójában azonban a közgyűlési határozat – fejtegette Bán-Forgács Nóra (alkotmányjogász, Hun-Ren Jogtudományi Intézet), megjegyezve, hogy a pert a szerinte illetékes közigazgatási bíróságról a polgári bíróság hatáskörébe utalják. „A Kúriának kell kijelölnie, melyik bíróságra tartozik, a jövő évi választások előtt aligha lesz ítélet” – jövendölte.

„Mi a jövőnk a súlyosan megalázott Akadémiában, a Hun-Renben, jelentkezzen, aki még belénk akarja törölni a cipőjét” – fakadt ki Sarkadi Balázs (orvos-biokémikus, akadémikus), amihez Fleck Zoltán (ELTE, Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) azt fűzte hozzá: ebben az autokratikus rendszerben a kormányzat arra törekszik, hogy legyalulja a tudásközpontokat, folyamatosan megkérdőjelezi, mire való a tudomány.

Sarkadi Balázs

Fazekas István

A Magyar Tudományos Akadémia tavaly decemberi rendkívüli közgyűlése többségi határozattal javasolta, hogy Hun-Ren törvény hatálybalépését egy évvel halasszák el, ami lehetőséget biztosított volna annak újratárgyalására. Azonban az Akadémia javaslatát az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta, és 2024 decemberében a kormánytöbbség megszavazta a törvényt, súlyos károkat okozva a magyar tudománynak – összegzi egyebek mellett a nyilatkozat tervezete. A három szervezet annak végső szövegét a konferencia befejezése után is csiszolja, de a fő követelésekben létrejött a konszenzus.

Fotónk az Akadémiai Dolgozók Fórumának 2019-es demonstrációján készült.