Tetszett a cikk?

Az akkori idők öt legjelentősebb magyar kártyagyártója - Wilner József, Schell István, Zsíros István, Giergl István és Turi Ferenc - 1869-ben úgy döntött, hogy erőit közös cégben egyesíti, s "Első Magyar Kártyagyár Részvénytársulat Pesten" néven a Csengery utcában létrehozta az ország legnagyobb kártyakészítő üzemét.

 A hazai konkurenciával még csak elbírtak volna, de a bécsi Piatnik cég - mely olcsó kártyáival sorra tette tönkre a Monarchia kisebb üzemeit - szinte elárasztotta a magyar piacot, s végül térdre kényszerítette őket is. Az 1896-ban csődbe ment üzemet a bécsi Piatnik vásárolta fel, s "Első Magyar Játékkártya Gyár, Piatnik Nándor és Fiai" névre keresztelte át.

Piatnik Ferdinánd Budán született 1819-ben, s ott is tanulta ki a kártyafestő mesterséget, majd Pozsonyban és Bécsben kezdett dolgozni. 1843-ban megvette Anton Moser húsz éve működő bécsi üzemét, s a "Ferdinand Piatnik und Söhne" a század végére a Monarchia legnagyobb kártyagyárává fejlődött. Piatnik nevéhez fűződik az 1835-től gyártott, úgynevezett "magyar kártya" hazai elterjesztése. A "legfinomabb magyar Helvét-kártya" elnevezésű paklikat annyira megkedvelték Magyarországon, hogy a trafikokban évtizedeken át nem is kártyát, hanem egy csomag piatnikot kértek.

A Piatnik Magyarországon hamar kinőtte a Csengery utcai üzemet, és 1903-ban a Rottenbiller utcában nyitott új gyárat, ahonnan a teljes magyar piacot ellátta. A cég sorra vásárolta fel a magyarországi és más monarchiabeli kisüzemeket, s lassanként egész Közép-Európa első számú kártyagyárává nőtt ki magát, Prágában, Krakkóban is működött üzeme, majd saját papírgyárat is vásárolt.

A két világháború között a budapesti üzem színes kartonokat és dobozokat is gyártott, 1938-ban a szomszédos lakóházat is megvette, ahová többszintes új üzemet épített. A második világháborúban az épületet bombatalálat érte, de a gépek megmaradtak és a termelés tovább folyt, viszont - miután a tulajdonos család az ostrom elől Ausztriába menekült - már nem kártya készült, hanem dobozok és nyomtatványok a Vörös Hadsereg részére. A nyomda dolgozói szövetkezetet hoztak létre, aminek hírére a Piatnik-család megjelent és visszavette a gyárat.

A gyárat 1948-ban államosították, Játékkártyagyár és Nyomda néven működött tovább, s hozzácsatolták többek között Klösz György grafikai cégét, a Kogutovitz nyomdát, valamint a földrajzi intézet államosítása után alakult Offset Nyomdát. Az egybevont vállalat 1974-től Offset és Játékkártya Nyomda néven működött, kártyát, játékokat, plakátokat, térképeket, naptárakat készített. 1993-as részvénytársasággá alakulása után az osztrák Austria International GmbH többségi részesedést szerzett benne.

Az időközben Bécsben tovább működött Piatnik cég 1994-ben tért vissza Magyarországra, ma a Piatnik Budapest Kft. külföldön gyártott kártyákat és társasjátékokat forgalmaz.

További magyar márkák története itt

Kicsoda az új pápa, Robert Francis Prevost?

Kicsoda az új pápa, Robert Francis Prevost?

Autósüldözés volt Miskolctól Budapest felé – videón, ahogy az ámokfutó a rendőröket is leszorítja

Autósüldözés volt Miskolctól Budapest felé – videón, ahogy az ámokfutó a rendőröket is leszorítja

Amerika veheti át Gáza irányítását, amíg stabilizálják a területet

Amerika veheti át Gáza irányítását, amíg stabilizálják a területet

„Olyan durva, hogy orvosi alkalmassági kéne hozzá” – sikeres lemezzel érkezik a metállegenda Budapestre

„Olyan durva, hogy orvosi alkalmassági kéne hozzá” – sikeres lemezzel érkezik a metállegenda Budapestre